Felgyorsult a tanév, elkezdődtek a tüntetések, beindult az őszi betegségszezon az iskolákban. Továbbra sem javul a pedagógusok helyzete, és még mindig magas a tanárhiány. Összefoglaltuk a hét legfontosabb híreit.
Pánik vagy felkészülés – mi lesz, ha jön a téli időszak?
A rezsicsökkentés miatti magas energiaárak tavaly komolyan megnehezítették a köznevelési intézmények és az egyetemek dolgát. A drágulás miatt sok helyen online oktatással vagy átköltöztetéssel spóroltak a leghidegebb hónapokban.
Egy évvel ezelőtt az ilyen és ehhez hasonló intézkedésekről már nyár végén tudni lehetett, viszont ezzel kapcsolatban idén szeptemberben még nagy volt csend. Ezért felkerestük a legnépszerűbb hazai egyetemeket. A beérkezett válaszaikból kiderült, hogy szinte sehol sem tervezik a tavalyi évhez hasonló intézkedések bevezetését.
A Szegedi Tudományegyetem volt az egyedüli intézmény, ahonnan azt válaszolták, hogy terveznek energiatakarékossági intézkedéseket, de részletes információkkal még nem tudtak szolgálni.
Minden, amit a 2024-es felvételi pontszámításról tudni kell
Már gyógyulási igazolást is kérni kell az iskola számára
Egy rendeletmódosítás miatt mostantól két igazolást is ki kell állítaniuk a gyerekorvosoknak. Szeptember elsejétől az orvosoknak nem elég a diákok betegség miatti hiányzását igazolni, hanem ha az iskola kéri, külön papírt kell írniuk arra, ha a tanuló már meggyógyult és visszamehet az iskolába. Ezzel tovább fokozódhat a háziorvosok leterheltsége, ami az őszi - amúgy is gyakrabban betegeskedő – időszakban nehézségeket okozhat.
Tévhit a három napos szülői igazolás
Minden év elején felmerül a kérdés, hogy hány napot is igazolhat hivatalosan a szülő gyermeke hiányzásáról. Bár a köztudatban még mindig az él, hogy összesen három nap a megengedett, ez nem egészen igaz.
Az iskola házirendjében kell szabályozni a tanuló hiányzásainak igazolására vonatkozó rendelkezéseket. Tehát ez alapvetően helyi, intézményi szintű döntés, amit a házirendben a megfelelő részletességgel kell rögzíteni.
Túl a tanévkezdésen, de még mindig több mint kétszáz tanár hiányzik az iskolákból
Még mindig rossz a helyzet betöltetlen tanár és tanító pozíciókban. A legtöbb helyen viszont nem küldik haza a tanulókat, hanem igyekeznek megoldást találni a helyzetre. Kérdéses, hogy ezt mekkora sikerrel tudják teljesíteni. Vannak, ahol olyan tanárokat alkalmaznak, akik nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel, de a legtöbb esetben az osztályok és csoportok létszámának növelésével vagy a tanárok óraszámának emelésével igyekeznek megoldani a problémákat.
Varga Júlia, az ELKH Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatója szerint a pedagógushiány nem más, mint a tanárok iránti kereslet és a tanári munka kínálatának egyensúly-hiánya. Nincs elegendő megfelelően képzett tanár, aki hajlandó a jelenlegi bérek és munkafeltételek mellett munkába állni.
Megnéztük milyen szakos tanárokból van a legnagyobb hiány. Idegennyelvek esetében volt a legrosszabb a helyzet. A Közszolgállás portál keresési találataiban – összesen 199 nyitott tanári pozícióból – 40 helyre kerestek angol szakos tanárt a cikkünk megjelenése idején. A második legtöbb hirdetést kapott pozíció a matematikatanár volt 34, amit a fizikatanár követett 22 álláshirdetéssel.
Sokan végeznek gyógypedagógusként, de a legtöbbjük egyből a magánszektorba megy
A gyógypedagógusok érezhető hiánya mellett az elmúlt időszakban megnőtt a külön foglalkozást igénylő gyermekek száma. Ennek okán sok gyerek nem kap megfelelő fejlesztést, de olyanok is akadnak, akiknek egyáltalán nem is biztosítanak.
Pályakezdő gyógypedagógussal beszélgettünk a szakmai helyzetéről. A támogató kollégák mellett sajnos államilag nem kapják meg a megfelelő segítséget. Gyakran nem áll rendelkezésükre megfelelő fejlesztőszoba és az eszközeik nagy részét is saját pénzből kell finanszírozniuk. Miközben egy kezdő gyógypedagógus fizetése alig éri el a 260 000 forintos fizetést. Kevesen vannak, ezért nem jut idő minden gyermek megfelelő fejlesztésére, viszont a magánórákat a magas árak miatt sok család nem tudja megfizetni. A státusztörvény bevezetésével pedig ugyan olyan rossz helyzetbe kerültek, mint a pedagógusok.
Összeálltak a szervezetek egy nagy tüntetésre - pénteken a tanárokért vonultak
Két héttel a tanévkezdés után, szeptember 15-én 16:30-kor elkezdődött a tanév első nagy tüntetése a tanárok ügyében és a státusztörvény elleni közös fellépés érdekében. A résztvevők az Elvis Presley parkban gyülekeztek és onnan indultak tovább. A néhány ezres tüntető tömeg a gyülekező után elindult a Margit híd felé, hogy azon keresztül a Kossuth térre vonuljanak. A tüntetés hivatalos része még hét óra előtt véget ért, de a diákok és tanárok egy része ezután a Karmelita felé vette az irányt, ahol a rendőrök sorfallal állták el az útjukat.
A Társaság a Szabadságjogokért képviselője a rendőröknek arról beszélt, hogy bár ez a tüntetés már spontán alakult ki, nincs joguk elállni a diákok útját. A kitartó tömeg 20:46-kor megpróbált előrenyomulni, hogy áttörjék a rendőrök alkotta sorfalat, mivel azonban a tüntetők csak egy kis csoportja mert fizikálisan is szembeszállni a rendőrökkel, ezért a próbálkozásaik nem jártak sikerrel.
