Ma Magyarországon az oktatás van a legsúlyosabb válságban, és ha ezt meg tudnák oldani, akkor az megoldást jelentene többféle más válságra is, például a megélhetésire, mondta Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti listavezetője a Holnap Magyarországa Egyesület a Momentummal és a Renew Europe EP-frakcióval közösen szervezett konferenciáján. A problémák között említette, hogy drámai a tanárhiány, számos kistelepülésen megszűnt az iskola nevelő-oktató funkciója, gyermekmegőrzőként funkcionálnak. Hozzátette: ha a kormány az elmúlt 13 évben végrehajtotta volna az oktatási reformot, annak már látszanának az eredményei. Közölte, az Európai Bizottság felmérése szerint 2011 és 2021 között brutálisan nőtt a gyengén teljesítő magyar diákok száma, szerinte egy teljes generációt „küldött zsákutcába” a kormány.

Donáth Anna szerint a jó oktatás felé vezető első lépcsőfok, hogy legyen közös vízió.

Úgy folytatta, a jó oktatás abban segít, hogy az emberek a világ változásait lehetőségként használják, új vállalkozást nyissanak, új karriert próbálhassanak ki. Segít tájékozódni, kritikusan gondolkodni - sorolta, úgy összegezve: abban hisznek, hogy az esélyteremtő a jó oktatás. A Momentum által megvalósítandó oktatásközpontú kormányzás pilléreként beszélt arról, hogy a közoktatásra fordított forrásokat a GDP 4,5 százalékáról 7 százalékára kell emelni. Ennek egy részét a pedagógusok béremelésére kell fordítani, a tanároknak meg kell kapniuk a diplomás minimálbér 100 százalékát - tette hozzá. Emellett szerinte ehhez „bőséges finanszírozás” mellett magas szintű önállóságot kell adni az iskoláknak és a pedagógusoknak, illetve magas színvonalú, folyamatosan megújuló pedagógusképzést kell biztosítani.

Az államnak egy dolga van, hogy megszabja a minimum kimeneti követelményeket, és nem kellene beleszólnia abba, hogy az iskolák ezt hogyan érik el.

A magas szintű önállóság akkor elvárható, ha az állam azt is biztosítja, hogy jól képzett és motivált pedagógusok legyenek - mondta az EP-képviselő. Donáth közölte: azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy szabja az uniós források kifizetésének feltételül az oktatási reformot. A magyar oktatás válsága olyan súlyos, hogy veszélyezteti a diákok oktatáshoz való jogát - mondta, jelezve, kezdeményezésük támogatására aláírásgyűjtést indítottak. A státusztörvény önmagában jogállamisági kérdéseket vet fel, de azt egy „tollvonással” vissza lehetne vonni – jelentette ki.

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője szerint a jövő iskolájának a gyermek fizikai felkészítéséről, a kreativitásról és a szociális készségekről kell szólnia. Hozzátette, az oktatásban „iszonyat” különbségek vannak az iskolák között, szakemberhiány van és az elmúlt 12 évben az oktatási szegregáció „elszabadult”. A társadalmi leszakadás problémájának megoldásához egyebek mellett reális helyzetelemzés, esélykiegyenlítő oktatás, a lakhatási szegénység csökkentése, a pénzügyi tudatosság fejlesztése kell. Komplex problémakezelésre és hosszú távú stratégiára is szükség van a valós politikai szándék mellett – mondta.

Pilz Olivér tanár, a Tanítanék Mozgalom alapítója – aki letétbe helyezte a felmondását a státusztörvény benyújtása után – arról beszélt, hogyan érzik ma magukat a pedagógusok. Az oktatásnak a gyerekekről kell szólnia, a pedagógusoknak másodlagosnak kell lenniük - mondta, hozzátéve, elveszett a pedagógusok egy generációja is, mert feladták, megúszni, vagy túlélni akarják a rendszert. Azt mondta, a helyzet csak súlyosabb lesz, mert nincsnek fiatalok, nem lesz, aki megújítsa a rendszert. Elmondta, a pedagógusok ma fenyegetve, kizsigerelve, túlterhelve érzik magukat, rabszolgának, átlagéletkoruk több mint 50 év. A megaláztatást azért érzik, mert állandóan változik a jogszabályi környezet, a vezetők, a tananyag és tankönyvek - tette hozzá.

Szerinte teljes a bizalomvesztésük az oktatás irányítói felé.

(Kiemelt kép: Donáth Anna Facebook-oldala)