"A törvényjavaslat megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését." – olvasható a Belügyminisztérium közleménye az MTI-n. Hozzáteszik, hogy a köznevelésben a gyermek érdeke az első, az új pedagóguséletpálya-törvény tervezete is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon.

"Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet." - írják.

A törvénytervezet, amely ellen folyamatosak a tüntetések, többek között az alábbi pontokat tartalmazza:

• 4 helyett 6 hónapos lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül el lehet bárkit bocsájtani,
• a felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökkenne,
• azonban ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 3 hónapra emelkedne,
• az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
• bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidőintézményen belüli eltöltését
• törvénybe iktatnák, hogy a pedagógusokat szükség esetén áthelyezzék a tankerület egyik iskolájából a másikba,
• meghosszabbítható a tanév, ha nem tudják a 180 tanítási napot megtartani előre nem látható okból.

A státusztörvény tervezetét 2023. március 2-án tette közzé társadalmi egyeztetésre a Belügyminisztérium. Azóta többször is egyeztettek a szakszervezetekkel, a minisztérium közleménye szerint összesen húsz alkalommal. Ennek következtében olyan változtatásokat sikerült elérni, hogy a kormányzat már nem tervezi a tanárok otthoni számítógépeinek ellenőrzését, majd az is kiderült, hogy az "átvezénylésekkel" kapcsolatban nem csak a 3 éven aluli gyereket nevelő pedagógusokat nem helyezhetnék át másik köznevelési intézménybe, hanem azokat sem, akik alsó tagozatos általános iskolásokat nevelnek.

Azonban a PSZ és a PDSZ szerint ezek azonban aligha engedmények, sokkal inkább látszatintézkedések, válaszul az unió felől érkező nyomásgyakorlásra. Ráadásul a munkahelyi laptopok, táblagépek oktatással kapcsolatos tartalmába továbbra is belenézhetnek, a tárca szerint azért, mert ez más munkahelyeken is így van. Sőt, egy korábbi szakszervezeti nyilatkozat szerint a saját eszközös megfigyelést is úgy szedték ki, hogy arra valójában a Munka törvénykönyve hivatkozásán át lehetőség lesz.

"2025. január elsejéig eléri a bruttó 800 ezer forintot a pedagógusok bére" – mondja minden egyes Kormányinfón Gulyás Gergely. Ezt a kormány az EU-s pénzekből szeretné fedezni, de jelenleg nem biztos, hogy ez folyósításra kerül, sok múlik a státusztörvény végső állapotán is. Donáth Anna oktatási reformhoz, a státusztörvény eltörléséhez és 50 százalékos pedagógus-béremeléshez kötné az EU-s pénzeket.

Nem mondták, hogy ez az egyeztetés lesz az utolsó

„Május 16-án azt mondta Maruzsa Zoltán, hogy nem tudja, mikor lesz a következő egyeztetés, de nem mondta, hogy ez az utolsó”

– reagálta a beterjesztés hírére az Eduline-nak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja. Mint korábban megírtuk, az éppen három héttel ezelőtti egyeztetés után a szakszervezetek még arra számítottak, a következő egyeztetésig nem fogják beterjeszteni a tervezetet.

Ez részben teljesült, hiszen azután még összehívtak egy frakcióegyeztetést, majd az oda az ellenzéki pártok által meghívott, ám szót nem kapott érdekképviseletekkel rövid határidővel egy másikat, de ezt követően a korábban megkezdett szakszervezeti egyeztetés-sorozatot már nem folytatták, hanem most az MTI híréből derült ki, hogy beterjesztik a jogállástervezetet. Amiről Nagy azt mondja, ők is a sajtóból értesültek, velük még hivatalosan ezt nem közölték.

Ráadásul most azért figyelik a parlament weboldalát a felkerülő javaslatra várva, hogy megtudják, pontosan milyen változatot nyújtanak be.

Ugyanis az egyeztetéseken a szakszervezeti beszámolók alapján jellemzően szóbeli ígéretek hangzottak el egyes pontok módosítására, ám nem kapták meg összeszerkesztve, mi kerül ki és mi marad benne a törvényszövegben. Amikor nemrég rákérdeztünk a Belügyminisztériumnál erre, azt a választ kaptuk, hogy „a törvényjavaslat benyújtását követően - értelemszerűen egybeszerkesztve - hozzáférhető lesz minden érdeklődő számára, további vitájára az Országgyűlésben lesz lehetőség”. Ebből a válaszukból azonban még nem tűnt egyértelműnek az, hogy rövid időn belül ez meg is fog történni.

„Az egyeztetéseken nem csak az hangzott el, hogy lesz majd egybeszerkesztett verzió, hanem hogy a végrehajtási rendeletet is egyeztetjük” – teszi hozzá Nagy Erzsébet, kiemelve, hogy abból derülne ki például, hogyan zajlik a pedagógusok teljesítményértékelése. Nagy korábban például annak adott hangot, úgy vélik, az a pont, amely a pedagógusok szólásszabadságát olyan módon korlátozza, hogy munkaidőn kívül sem nyilatkozhatnak negatívan a közoktatásról, végül az értékelési rendszeren keresztül maradhat benne a szabályozásban.

Most viszont már tűnik, nem fognak a tervezetről a végrehajtási rendelettel együtt egyeztetni. Ezek után ugyanis várható, hogy ez utóbbi már csak azután kerül nyilvánosságra, hogy az Országgyűlés elfogadta a státusztörvényt. Ez felveti azt a kérdést is, hogy vajon azért sietnek-e vele, hogy még a nyáron elfogadhassa a Ház és esetleg szeptembertől már be is vezethessék. Ugyanakkor további nyitott kérdés az is, hogy ha az érdekképviseletek által problémásnak tartott pontokkal együtt vezetik be a pedagógusok új jogállását, az nem lesz-e akadálya a béremelés részleges uniós fedezetének.

Frissítés: A törvénytervezet már elérhetővé is vált a parlament weboldalán.