Szolcsán Imre édesanyja azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert 2013-ban szerette volna egy másik iskolába íratni az akkor 8 éves, halláskárosodott kisfiát a piliscsabai Jókai Mór Általános Iskolából, amelyet akkoriban kizárólag roma gyerekek látogattak. A szülő szerint az intézményben oktatott tananyag szinten aluli volt, a 2013-as oktatási adatok szerint pedig az ott tanulók kevesebb mint 10 százaléka tanult tovább, így annak érdekében, hogy a kisfia ne szegregált körülmények között tanuljon, kérelmet nyújtott be az oktatási hivatalhoz, hogy helyezzék át egy másik iskolába, amely jobban megfelelne a halláskárosodás miatt kialakult enyhe tanulási nehézségeinek.

A kérelmet az illetékes hatóságok azzal az indokkal utasították el, hogy a gyerek túl messze lakott az érintett tankörzettől, holott a felperes szerint az iskola csak öt percre volt a lakóhelyüktől.

2015 decemberében arra hivatkozva, hogy joga van a diszkriminációmentes oktatáshoz, az édesanya alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amit az Alkotmánybíróság végül elutasított és megállapította, hogy az ügy nem vet fel alkotmányossági kérdést. Ezt követően fordultak az Emberi Jogok Bíróságához, ami az Alkotmánybíróság ítéletével szemben megállapította, hogy a jelenleg 17 éves Szolcsán Imrét  "szegregált körülmények között oktatták", és az állam köteles lett volna lépéseket tenni az egyenlőtlenségek megszüntetésére és annak elkerülésére, hogy a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés állandósuljon.

A faji szegregációtól mentes társadalmi együttélés alapvető értéknek számít a demokratikus társadalmakban, és ennek egyik eszköze az integrált oktatás

- írják az ítéletben.

A bírósági döntés értelmében Magyarországnak 7000 euró erkölcsi kártérítést kell fizetnie a fiú részére és állnia kell a további 4537 euró perköltséget, valamint olyan szakpolitika kidolgozására szólították fel a kormányt, ami nem engedi, hogy még egyszer ilyen történjen.