Tavaly már kipróbáltuk, milyen az, amikor egy gyerek nem tud írni, olvasni, számolni, és kezdődik a távoktatás!? Tragikus volt! Nem mi voltunk a legrosszabb helyzetben, hiszen a szülők egyetemet végeztek, vannak eszközök otthon és home office-ban dolgoztak, de mit tesznek azok, akik mondjuk tanyán élnek? A szülők mit tesznek 3-4 gyerek esetén? Az oktatás azonos időben történik, eszközük sincs!

Soha többet még egyszer!

Világgá mennék pár napra, az biztos. Az én gyerekeim be vannak oltva, mehetnek a suliba, a beoltott tanáraikkal együtt.

Hát nem is tudom, pro és kontra is van. Érettségi előtti utolsó év, eddig csak egy évet jártak normálisan. Az online nekünk nem volt olyan rossz, sok órát megtartottak, és ahol semmit nem ért az oktatás online, azoknál a tanároknál a jelenléti sem volt jobb. Nem kellett hajnalban kelni, pihentebb volt, több idő jutott a tanulásra - hülyén hangzik, de így van. Most meg van többször is 8 órájuk, van, ami azért, hogy a tavalyi balfék tanár lemaradásait egy másik tanárral behozzák..Plusz még különóra is, ugyanilyen okból. Mire hazaér, már hulla, és még ott a sok tanulnivaló. Ugyanakkor sok minden kimaradt már nekik így is a diákéletből, jó lenne, ha lehetne legalább szalagavató és ballagás nekik.

Többek között ilyen kommentek érkeztek múlt heti kérdésünkre. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan fogadnák olvasóink, ha egyes évfolyamokon a romló járványügyi helyzet miatt újra online oktatást rendelne el a kormány. 

A napokban ugyanis több iskolából jelentettek koronavírus-fertőzötteket: két szegedi általános iskolában is megjelent a vírus, az érintett diákok osztálytársait is hazaküldték. A tanév második hetében betegedett meg egy tizedikes a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum Corvin Mátyás Technikum és Szakképző Iskolájában, ott is értesítették a szülőket, és a kollégiumból is hazaküldték az érintett osztályba járó diákokat.

Az egyik pécsi iskolában egy teljes osztály és két pedagógus került karanténba, ott azonnal kötelezővé tették a maszkhasználatot. A hvg.hu szülőktől úgy tudja, egy budai egyházi általános iskola három alsó tagozatos osztályában is karantént kellett elrendelni, annyi volt a megbetegedés. Egy másik, a fővárosi agglomerációban lévő általános iskolában úgy derült ki a tömeges fertőzés, hogy a szülők maguk tesztelték le a gyerekeiket. Miután nagyon sok volt a pozitív teszteredmény, népegészségügyi karantén alá került – két osztályt leszámítva – az egész intézmény.

Jöhet még egy kör online oktatás?

"Most általános tilalom van" – ezt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón az online oktatásról. Szerinte a kormány nem tervezi a digitális átállást, azt szeretnék, ha az "iskolák is működnének".

A hatodik évfolyamostól fölfelé egyébként nem lehet átállni digitális munkarendre - legalábbis ez áll abban a levélben, amely szintén a múlt héten került elő. A Népszava információi szerint nem szabad digitális munkarendre átállni azokban az osztályokban, ahol a diákok (az életkoruk miatt) már kérhetik a védőoltást. 

A lap szerint a "főszabály" alapján így hatodik évfolyam felett nem lehet tanügyi intézkedéseket elrendelni még akkor sem, ha egy vagy több diák vagy tanár megbetegszik. Járványügyi viszont lehetséges: ha egy vagy több diák megbetegszik, a népegészségügyi hivatal elrendelhet karantént.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter múlt héten egyébként azt mondta, „jelenleg nincs arra mutató adat, hogy a gyerekek között az iskolakezdéssel megemelkedett volna a megbetegedések száma”. Optimista nyilatkozatot tett nemrég Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár is. Szerinte egyértelmű siker, hogy úgy tudták a jelenléti oktatást beindítani, hogy "az lényegében és érdemben mindenhol zökkenőmentesen el tudott indulni”. Maruzsa Zoltán a járvány miatt elképzelhetők egyedi intézkedések egyes intézményekben, de a magas szintű országos átoltottság miatt egyelőre nem készül a kormány rendszerszintű digitális átállásra.

Mit tehetnek az iskolák?

Sok intézményben már most szigorúbb szabályokat kell betartani, mint amit a tanév elején a minisztérium javasolt. Az intézményeknek küldött augusztus végi levelében az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, hogy a maszk viselése nem kötelező az iskolákban, de megtiltani sem szabad, reggelente nem kell mérni a diákok testhőmérsékletét, sőt a tárcavezető feloldotta azt az előírást is, amely alapján az osztálytermekben eddig távolabb helyezték el a padokat (már ahol volt ehhez elegendő hely). Ettől függetlenül az intézmények dönthetnek úgy, hogy több teremben „osztják szét” a diákokat, és úgy szervezik az ebédelést és a testnevelésórákat, hogy ne legyen nagyobb csoportosulás.

Ezt sok helyen meg is tették. Van, ahol az épületbe érkező szülőktől védettségi igazolványt kérnek, máshol a diákokon és a tanárokon, ott dolgozókon kívül senki nem léphet be az iskolába, legfeljebb előzetes engedéllyel. A legtöbb iskolában azonban a maszkra szavaznak.

A IX. kerületi Leövey Klára Gimnáziumban a tanév kezdete óta kötelező maszkot viselni a folyosókon, az átriumban, az előadótermek előtereiben, vagyis az osztálytermeken kívül gyakorlatilag az összes helyiségben. Hasonlóak az előírások a székesfehérvári Széchenyi István Műszaki Technikumban is, ahol a szünetekben az összes diáknak fel kell vennie a maszkot, a sál vagy a kendő nem elegendő. Néhány napja az egyik pécsi iskolában, pénteken pedig egy budapesti általános iskolában tették kötelezővé a maszkot - miután kiderült, hogy tanárok és diákok fertőződtek meg.

Duda Ernő szegei virológus professzor korábban úgy nyilatkozott, a maszkviselés a szünetekben és a tanítás utáni időszakban lenne leginkább indokolt, a vírus ugyanis épp akkor tud cseppfertőzéssel terjedni, ha a gyerekek a szünetekben hangosan beszélnek, kiabálnak. Minél hangosabban beszél ugyanis valaki, annál magasabb a fertőzés esélye.

Rettegnek az online oktatástól a tizenévesek

A magyar tizenévesek többsége tart az online oktatástól – ez derül ki egy friss kutatásból is, amelyről a hvg360 számolt be. A bezártság nemcsak a diákokat, hanem a szülőket is megviselte. Voltak persze pozitív dolgok is: van olyan család, amelynek tagjai például közelebb kerültek egymáshoz, és az idejüket is jobban be tudják osztani. Ahol viszont problémák voltak a szülők és a gyerekek között, azok felerősödtek.

A családi problémák mellett az online oktatás is okozott komoly problémákat, mindennapi nehézségeket. „Nincs olyan gyerek a praxisomban, akinek ne csinálta volna meg legalább egyszer a házi feladatát a szülő. Egyszerűen nem bírtak máshogy a lecke mennyiségével” – mesélte a hvg-nek Szentiványi Dóra pszichológus, az ELTE PPK Gyermekkori Pszichés Zavarok kutatócsoportjának vezetője. A kutatók szerint három járványhullám és három lezárás után érezhetően belefáradtak a kamaszok a távtanításba.

„Rettegnek, hogy mi lesz, ha megint nem lesz normális iskola, nem lesz rendes érettségi. Úgy érzik, hogy emiatt óriási hátrányba kerülhetnek, nem tudják megvalósítani a céljaikat”.