Maruzsa Zoltán: egyelőre nem készül a kormány online átállásra az iskolákban

Nem lesz kötelező maszkviselés, se távolságtartás - mondta a köznevelésért felelős államtitkár.

  • Csik Veronika

Egyértelmű sikerként könyvelem el, hogy úgy tudtuk a jelenléti oktatást beindítani a múlt héten, hogy az lényegében és érdemben mindenhol zökkenőmentesen el tudott indulni”

– ezt Maruzsa Zoltán mondta az InfoRádiónak. A köznevelésért felelős államtitkár elmondta, országos oltási kampánynak nem látja értelmét, de bárki jelentkezhet továbbra is az oltásokra. "A protokollban az előző egy-másfél év tapasztalataira lehetett építeni, nem véletlen, hogy a minisztérium érvényben is hagyta a korábbi gyakorlatot, ami a takarításra és az oktatásszervezési lehetőségekre vonatkozik. Ebben tehát nincs új” – mondta.

Az államtitkár úgy folytatta, a járvány miatt elképzelhetők egyedi intézkedések egyes intézményekben, de „a magas szintű országos átoltottság miatt egyelőre nem készül a kormány rendszerszintű digitális átállásra.”

Milyen az átoltottság?

A tanévkezdésig 185 ezer tanuló vette fel a koronavírus elleni oltást - mondta Maruzsa Zoltán -, a múlt héten zárult iskolai oltási kampányban pedig csaknem további 50 ezer, köznevelésben és szakképzésben tanuló diák kapta meg a vakcinát.

A tanárok átoltottságáról azt mondta, „áprilisban megvalósult a pedagógusok, iskolai dolgozók kampányszerű oltása, és azóta is folyamatosan lehetőségük van oltásra, akár már a harmadik oltás felvételére is. Intézményi átlagban 85-90 százalékos az átoltottság az ő körükben. Ez egy nagy fokú védettség, messze magasabb arány, mint az országos átlag.”

Az államtitkár szerint nem fogják kötelezővé tenni a távolságtartást vagy a maszkviselést az oktatási intézményekben, mert az oltás „mint fegyver a kormány kezében van, erre alapozzák a védekezést”.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.