Azonnali és egyértelmű válaszokat vár a Pedagógusok Szakszervezete a minisztériumtól

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) válaszokat szeretne Kásler Miklóstól és Palkovics Lászlótól az oltásról és a táppénzekről is.

  • Csik Veronika

Három kérdést tett fel a szakszervezet, melyre az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterétől is egyértelmű választ várnak:

  • Hajlandó-e a kormány azonnal beoltani az oltást kérő pedagógusokat, oktatókat, oktatásban dolgozókat?
  • Hajlandóak-e kifizetni az egyszeri 100 ezer forintos kompenzációt az otthon végzett digitális oktatásért?
  • Illetve hajlandó-e a kormány a 14 éven aluli gyermek egyik szülője otthon maradásának ösztönzésére 100 százalékos táppénzt fizetni?

Mindezt azért kérik és kérdezik, mert szerintük, ha a kormány valóban visszaengedi a gyerekeket, tanulókat március végén, április elején, elengedhetetlen a köznevelésben, szakképzésben dolgozók azonnali oltása. A szakszervezet azt állítja, tudomásuk van olyan óvodáról, ahol a héten több tucat szülő igényelt gyermekfelügyeletet. Azt is hozzáteszik, hiába kérték, hogy a szülők otthon maradásának ösztönzésére fizessenek 100 százalékos táppénzt, miután ez nem történt meg, sok intézmény kénytelen nyitva tartani, miközben hivatalos zárásról döntött a kormány.

Nem a PSZ az egyetlen, aki oltást és táppénzt szeretne kiharcolni. A Civil Közoktatási Platform is azt követeli, hogy a 12 éven aluli vagy sajátos nevelési igényű gyerekekkel otthon maradó szülőknek biztosítsanak táppénzt, anélkül, hogy a vállalkozásoknak fizetniük kellene. A munkáltatókat viszont jogszabállyal köteleznék arra, hogy a szülők otthon maradását ne szankcionálják. Emellett azt is kérik, hogy haladéktalanul oltsák be azokat az oktatásban dolgozókat, akik ezt kérik, hogy a gyermekfelügyelet biztosítható legyen, és a nyitás után normálisan működhessenek az intézmények.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.