Évről évre kevesebb a tanár, egyre kevesebben állnak munkába és sokan mennek nyugdíjba. A legfrissebb adatok szerint most háromezerrel kevesebb pedagógus van, mint egy évvel korábban.
A KSH legfrissebb adatai szerint az elmúlt húsz évben egyszer sem volt olyan alacsony a főállású pedagógusok száma, mint most. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke úgy véli, hogy a 2013-ban megalkotott életpályamodell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - mondta az Info Rádióban. Nem tartja meglepőnek, hogy kevesebb tanár van, szerinte ez a csökkenés hamarosan még látványosabb lesz.
A legutóbbi adatok szerint az általános iskolások száma növekedett, legalábbis a megállt a fogyásuk, és várható, hogy stabilizálódni fog a létszám - tette hozzá. Ennek ellenére a tanárok száma csökkent, ami azt jelenti, hogy másfajta munkaszervezési folyamatokra van szükség az adott tantestületetekben. Vannak helyek, ahol összevonták az eddig szétválasztott csoportok (példádul idegen nyelv, informatika, matematika), ahol esetleg nem indulhatnak tehetséggondozó vagy hátránykompenzáló foglalkozások.
A statisztikai hivatal adatai szerint az egy tanárra jutó tanulók száma országosan 9,7 fő. Horváth Péter szerint a statisztikai adatok sokféleképp magyarázhatók, és egyrészt az említett tíz fő valóban nem túl sok, másrészt azt is figyelembe véve, hogy ennek országrészenként nagyon eltérő a mértéke, már jogos lehet a panasz.
Eltűnnek a pedagógusok, de nincs utánpótlás
Azt pontosan lehet tudni, hogy mennyien mennek nyugdíjba, de azt nem nagyon lehet megtippelni, hogy közülük mennyien élnek majd a korai nyugdíjjal. Az előző években az egyetemekről kikerülő, nagyjából tízezer tanárjelölt közül mindösszesen 3500-4000-en vannak, akik valóban munkába is állnak. A szakember beszélt arról is, hogy az 1995 óta mindegy egyharmadával emelt kötelező óraszámokat már nem lehet tovább növelni, miután már most sem képesek a pedagógusok megfelelő mód felkészülni az óráikra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
