A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú egyesület nyílt levelet írt Maruzsa Zoltánnak azzal kapcsolatban, hogy mire van szüksége a sajátos nevelési igényű (SNI) diákoknak és családjaiknak, ahhoz, hogy a világjárvány ne okozzon gondot ezeknek a gyerekeknek az oktatásban.
A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú egyesület érintett szülőkkel és tizenöt másik szervezettel közösen nyílt levelet fogalmazott meg Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak azzal kapcsolatban, hogy mire van szüksége az SNI-s tanulóknak és családjaiknak ahhoz, hogy a koronavírus járvány második hulláma alatt se sérüljön az oktatáshoz való joguk.
Az egyesület leírja, hogy a tantermen kívüli oktatás súlyos negatív következményekkel járt a sajátos nevelési igényű tanulók jelentős részénél. Az SNI-s tanulók így ebben az időszakban a tanuláshoz való jogukat nem gyakorolhatták, például a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek a törvényileg előírt 20 órás fejlesztést tartalmazó tankötelezettségüknek sem tehettek eleget.
A járvány második hullámára való felkészülésként az egyesület arra kéri az államtitkárt, hogy a következő intézkedéseket tegyék meg:
A tanév végén L.Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetőjével beszélgettünk a hátrányos helyzetű diákokról. Hasonló tapasztalatokat osztott meg velünk az aapítvány vezetője és az SNI-s gyerekekre is külön kitért. Korábbi cikkünket itt olvashatjátok.
Izraelben jön a tantermi oktatás, Bulgáriában pedig engedélyezik a digitális tanrendet
Izraelben jövő vasárnaptól visszatérhetnek az iskolákba a kisiskolások. Mindeközben Bulgáriában pedig azt engedélyezték az iskoláknak, hogy digitális oktatásra álljanak át a koronavírus-járvány gyors terjedése miatt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
