Maruzsa Zoltán: csökken az esetszám a gyerekeknél
A köznevelési államtitkár szerint az történt, amit sejtettek és reméltek korábban.
Az ötödikesek az új tankönyvek szerint már a finnugor rokonság helyett hun rokonságról tanulnak.
A finnugor nyelvrokonságot az új történelemtankönyv csak egy nyelvészek által vallott hipotézisnek állítja be, a hun-magyar folytonosságot és a történelmi mítoszok magját ellenben valóságosnak tartja, és leteszi a garast a kettős honfoglalás tézise mellett, pedig azt a történészek nagy többsége elutasítja - írja a Telex.
Több vitás pontja is van az új történelem tankönyveknek, amiket kötelező jelleggel használnak ötödik és kilencedik osztályban. Január végén elfogadták az új Nemzeti Alaptantervet (NAT) és néhány hónap alatt átírták a tankönyveket, majd pillanatok alatt el is fogadták azokat. Néhány éve már csak állami tankönyvekből lehet tanulni, az iskolák két tankönyvcsalád közül választhatnak, mindkettőt az Oktatási Hivatal fejleszti.
A tananyagfejlesztők ugyanabból a csapatból kerülnek ki, így a párhuzamos könyvek között elég kevés az eltérés. A történelemtankönyvekkel szemben az a fő kritika, hogy azokban egy sor olyan állítás szerepel, amelyekről nincs egyetértés a történettudományban.
“Tankönyvírásnál nagy alázatra van szükség. Olyan arányossággal kell bemutatni az anyagot, ami egy gyerek számára képet ad az általános tudásunkról, és nem egy véleményt hangsúlyoz agyon. Ez a részrehajlás problémája, ebből a könyvből pedig hiányzik a szükséges távolságtartás. Sok szakmai hiba is van benne, ennél sokkal alaposabb lektorálás kellene” - mondta szombaton a tankönyvről folytatott vitán Klaniczay Gábor, az egyik legnevesebb magyar középkortörténész, egyetemi tanár.
A vitát a Történelemtanárok Egylete (TTE) Youtube-on is közvetített éves konferenciáján tartották, ahol egyébként a történelem és politika kapcsolatáról volt főleg szó. A TTE részletes hibajegyzéket is összeállított. A szaktanári szervezet bírálatait ellenfeleik politikai indíttatásúaknak állítják be. A tanyanyagfejlesztők közül csak Szabados György vállalta a részvételt a vitán.
A köznevelési államtitkár szerint az történt, amit sejtettek és reméltek korábban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.