Rendőr az iskolában - hogy megy ez más országokban?

Megnéztük, hogy milyen az iskolaőrség külföldön és mik a tapasztalatok.

  • Eduline

Ahogy azt már sokszor megírtuk, 500 magyar iskolában jelenhetnek meg az iskolaőrök, az erről szóló törvényjavaslatot már benyújtotta a kormány a parlamentnek. Az említett iskolaőrök rendőrségi alkalmazottak lesznek, akiknek kényszerítő eszközeik, valamint külön jogaik lesznek az iskolán belül annak érdekében, hogy biztosítsák elsősorban a tanárok védelmét. Ez azonban nem új találmány, az iskolai rendőrök már régebb óta jelen vannak egyes országokban.

Annak ellenére, hogy Amerikában általában fegyveres kísérettel fordulnak elő az iskolarendőrök, nagy hangsúlyt fektetnek az erőszak, agresszió megelőzésére is - tehát nem csak az adott konfliktusra, veszélyre reagálnak. Az SRO-k (iskolai rendészeti tisztek) általában mentorálnak, előadásokat is tartanak. A NASRO, a nemzetközi iskolai rendészeti szervezet programjait pedig ma már világszerte alkalmazzák. Pontos számokról nem lehet tudni, de a becslések szerint a legtöbb állami iskolában van ilyen alkalmazott Amerikában. Természetesen olyan is előfordulhat, hogy egy ilyen tiszt több iskolát szolgál, van egy adott iskolában többen is jelen vannak.

Ausztráliában is hasonló rendszer működik, ott azonban már csak a középiskolákban. Az SLP (iskolával együttműködő rendőr) az oktatókkal együtt dolgoznak ki programokat, így lépnek fel az iskola ügyeivel, felmerülő kérdéseivel kapcsolatban.

Nagy-Britanniában tavaly nyáron a parlamenti képviselők rendelték el, hogy idén áprilisig az összes iskolába helyezzenek elkülönített rendőröket. Így már ott is vannak rendőrtisztek, akik egy-egy iskolában - a fővárosban és vidéken egyaránt - folyamatosan jelen vannak az iskolában, itt is elsősorban a tanulók és a dolgozók biztonsága érdekében.

Van, ahol a megelőző programok is beváltak

Az tehát kiderült, a rendőrség jelenléte sem idegen az iskolai élettől, de vannak országok, ahol erre külön - nem feltétlenül a rendőrség közreműködésével - hoztak létre programokat.

Dan Olweus norvég pszichológus kutató dolgozta ki a később saját nevét elnyerő Olweus zaklatásmegelőzési programot. A módszer olyan sikeres lett 2001 óta, hogy Norvégián kívül több országban, az Egyesült Államokban is alkalmazzák, főként általános iskolákban. Ez a program egy kétnapos képzés, amelyet egy teljes tanéven át tartó konzultáció követ egy-egy tanácsadóval.

A finn - Turkui Egyetemen létrehozott - KiVa antibullying program hasonlóan nemcsak Finnországot hódította már meg. A módszer saját tananyagjai és online játékai a bántalmazás megelőzésére összpontosítanak. A konkrét előforduló eseteket pedig a diákok között egyéni és csoportos beszélgetéssel kezelik egy 10 órás tanterv keretén belül.

Magyarországon az iskolaőrök bizonyos helyzetek esetén testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt és rendőrbotot is alkalmazhatnak, használhatnak. Ezek mellett a büntethetőség alsó korhatárát 14-ről 12 évre csökkentik, azt a diákot pedig, akit bűnösnek mond a bíróság, de szabadságvesztésre nem ítéli, annak családjától egy évre megvonják a családi pótlékot.

A Nemzeti Pedagógus Kar bár elfogadja az intézkedést, hosszabb távon úgy véli, pedagógiai jellegű megelőzésre lenne szükség. Ugyanakkor hangsúlyozzák, az intézményvezető rendelkezzen utasítási joggal az őr felett, vagyis az iskolaőr csak javaslatot tehessen adott ügyben, amit az igazgató utána jóvá hagyhat.

A Nemzeti Pedagógus Kar nem hagyná, hogy az iskolaőröknek teljhatalma legyen

Hosszabb távon inkább pedagógiai jellegű megelőzésre lenne szükség, de a tanárok elfogadják az iskolaőrség gondolatát.

 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.