A Nemzeti Pedagógus Kar nem hagyná, hogy az iskolaőröknek teljhatalma legyen

Hosszabb távon inkább pedagógiai jellegű megelőzésre lenne szükség, de a tanárok elfogadják az iskolaőrség gondolatát.

  • Eduline

Ahogy mi is írtuk, a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint az iskolaőr szükség esetén igazoltathat, és az arányosság betartásával alkalmazhat testi kényszert is, adott esetben bilincselhet, sőt a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi eszközt és rendőrbotot is használhat. A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos elnöksége is nyilatkozott a javaslatról a Magyar Nemzetnek

Az intézkedésről az NPK országos elnöksége úgy vélekedik: az iskolaőrök kényszerintézkedéssel megakadályozhatják, illetve elrettentéssel meggátolhatják az agresszív magatartást,

hosszabb távon azonban inkább pedagógiai jellegű megelőzésre lenne szükség.

Fontosnak tartják, hogy iskolaőröket csak akkor lehessen alkalmazni, ha arra az adott iskolának valóban igénye van. Szeretnék továbbá, hogy az iskolaőrök megbízása minden esetben határozott időre szóljon, és csakis akkor lehessen velük szerződést hosszabbítani, ha azzal a teljes tanári kar egyetért.

A pedagóguskar elnöksége nem hagyná, hogy az iskolaőrnek teljhatalma legyen, azt javasolják ugyanis, hogy az intézményvezető rendelkezzen utasítási joggal az őr felett, azaz az iskolaőr csak javaslatot tehessen az intézkedésre, amit az igazgatónak jóvá kellene hagynia.

Azt is hozzáteszik, hogy hosszabb távon az iskolai jogköröket is bővíteni kellene, például úgy, hogy ha szükséges, iskola élhessen például a felfüggesztés, a közösségből való kiemelés jogával, előírhasson akár konfliktuskezelési tréninget vagy éppen kezdeményezhesse a juttatások felfüggesztését az illetékes hatóságnál.

Jön az iskolaőrség: 12 évre csökkentik a büntethetőségi korhatárt

Benyújtotta a kormány a parlamentnek az iskolaőrségről szóló törvényjavaslatot.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.