„Nem gondolnám, hogy az extra terhelés és feladat hasznos lenne ebben a helyzetben” – tanárok a digitális oktatásról

„Ha nem egy kényszerhelyzetben, meglehetősen sürgősen kellett volna alkalmazkodnunk és átállnunk a digitális oktatásra, valószínűleg sokkal könnyebben és hatékonyabban sikerült volna. Így viszont részben kapkodásként éltem meg, és tovább tartott felfedezni önállóan a különböző digitális felületek használatát, és ez a felfedezés valószínűleg korántsem ért még véget” – mesélte az Eduline-nak egy budapesti gimnázium tanára, aki eddig úgy érzi, a digitális oktatás sokkal több munkával jár, mint az offline tanítás. Bízik benne, hogy ez később csökkeni fog, ahogy egyre gyakorlottabbá válnak mindannyian.

„Én feladatokat még nem adtam az első héten, úgy éreztem, ahogy nekem is, a diákoknak is szüksége volt arra, hogy hozzászokjanak a megváltozott körülményekhez” – mondta. Ennek ellenére mégis megpróbált egyfajta rendszert vinni az osztálya mindennapjaiba azzal, hogy napindító videóhívásokkal kezdték a reggeleket.

A tantestülettel az első héten új órarendet alakítottak ki, amelyek konzultációs időpontokra épülnek, így minden csoportjával egyszer „találkozik” egy héten, ebben az időben küldi el nekik a feladatokat, és alapvetően azt várja, hogy a diákok is ekkor oldják meg a fő részét. Ezen kívül egy-két hosszabbtávú projektet, prezentációt tervez még majd adni.

Az iskolában a hivatalos digitális felület az Office Teams – ide kapják a diákok a feladatokat –, de ezen kívül az átállás alatt még sűrűn használják a Facebookot és a Messengert is. A tanárnő az utóbbi két platformon szokta figyelmeztetni a tanulóit, hogy hol keressék az információkat. A feladatok készítésére a Redmenta oldalt, videóhívásokra pedig a Zoomot használják.

„Minden csoportommal egyszer van közös időpontunk egy héten, amikor, ha szeretnék, tarthatok videó órát is, illetve számonkérni is ekkor tudok” – mesélte, majd azt is kiemelte, egyelőre próbálja felfedezni, mi lesz a leghatékonyabb a diákoknak és neki az az angoltanulás terén. Egyelőre közösen kezdik az alkalmakat, ilyenkor elmagyarázza, hogy hova töltötte fel a feladatokat, aztán kapnak időt, hogy egyedül dolgozhassanak. Közben persze Teams-en keresztül lehet tőle kérdezni, az utolsó negyedórában pedig értékelik az órát. „Ez még csak egy próba rendszer, az igényeik és a tapasztalatok alapján változtathatok még rajta a jövőben” – tette hozzá.

Több diák is arra panaszkodott, hogy túlterhelik őket a feladatokkal. Az általunk megkérdezett tanárnő azonban elmondta, igyekszik úgy összeállítani az anyagot, hogy csak annyit adjon nekik egyszerre, amennyit egyébként is haladni tudnánk egy hét alatt. „Nem gondolnám, hogy az extra terhelés és feladat hasznos lenne ebben a helyzetben, főleg, ha minden tanár plusz feladatokkal akarná őket ellátni” – mondta.

Vidéken is működik a digitális oktatás

Egy megyeszékhelyi iskola tanítója kihívásként fogja fel a digitális oktatást és igyekszik kihasználni az internetben rejlő lehetőségeket. „Rengeteg segítség van a neten, a kollégák sok mindent megosztanak. A bőség tárháza. Csak nagyon sok idő kell, amíg megtalálom nekem mi a jó. Eddig 0-24-ben a gépnél ültem – nem túlzok. Mondjuk, engem nagyon érdekel is” – mesélte az Eduline-nak.

Eleinte persze náluk sem ment zökkenőmentesen a dolog és órákat beszélgettek a kollégákkal. A technika felfedezése és kitanulása igényelte a legtöbb időt. „Az első hetet hagyhatták volna nekünk is tanulni. Máig a legnagyobb gond, hogy a szülők nem értik meg azt az egyszerű kérést, hogy a gyerek nevével hozzanak létre egy e-mail címet és azzal jelentkezzenek a kurzusra.”

Az első héttel kapcsolatban azt is elmondta, az első feladatot szerdán kapták tőle a gyerekek egy olyan Facebook csoportban, amiben a szülők is benne vannak. A megoldásokról készült fotót pedig e-mailben kellett visszaküldeni. Azóta a Classroom a fő oktatási platform. „A lecke és a feladatok visszaküldése is ezen keresztül történik. Még ennek a funkcióit is tanulnom kellene. Nem tudok még rajta mindent használni, de sokat segítenek a neten a videók” – tette hozzá.

A feladatokról azt is elmondta, igyekszik nem csak egyszerűen elküldeni őket, hanem egy-egy videós magyarázatot vagy képes mellékletet is csatol hozzájuk, ami érdekesebbé teszi azt a gyerekek számára.

Videós bejelentkezések egyelőre még csak olyan formában vannak, hogy a tanárnő felveszi, megvágja, majd elküldi őket a gyerekeknek. Bár így is egyre jobb anyagokat tud összeállítani. „Épp ma dicsért meg az egyik anyuka –, aki egyben a kollégám is –, hogy milyen szuper videót készítettem. De később szeretnék majd Zoomolni is velük” – mondta.

Az iskolában tömbösített órarendet alakítottak ki. A feladatok megoldásának a határideje a következő óra, de mateknál például a legvégső határidő a következő hét hétfő. Azért sem kell aznap leadni a feladatokat, mert sok gyereknek a szülei dolgoznak, így csak este tudnak együtt tanulni. Sok helyen pedig a megfelelő technikai háttér is hiányzik. „Viszont nem szerencsés az sem, ha felhalmozódik a tananyag. Ezért van határidő” – mesélte a tanárnő.

Főleg a korábban leírtak miatt igyekszik nem leterhelni a tanítványait. „Az a véleményem, hogy amit nem tanulunk meg most, megtanulunk jövőre. A szülőktől nem várhatom el, hogy mindent megtanítson helyettem a gyerekkel” – emelte ki, majd hozzátette: szerencsés helyzetben van, mert negyedikeseket tanít, de elsőben sokkal nehezebb lehet a helyzet, illetve ott, ahol családonként két-három gyerek van.