A NAT bevezetésének elhalasztása miatt (is) petíciót indított a Civil Közoktatási Platform

A Civil Közoktatási Platform (CKP) petíciót indított többek közt a NAT bevezetésének elhalasztása érdekében is. Szerintük a kialakult helyzetben a diákok, tanároknak, szülőknek egyaránt támogatásra van szükségük - ehhez pedig tehermentesíteni, segíteni kell őket.

  • Eduline

A sikerpropaganda, a problémák elbagatellizálása helyett segítséget követelünk a tanároknak és a szülőknek

- fogalmaz a Civil Közoktatási Platform petíciójában, amit azért indítottak, az oktatásirányításnak ebben a nehéz helyzetben más országok gyakorlatával megegyezően ne a tanórai haladás és a korábban kitűzött tanári feladatok maradéktalan elvégzése, a tanárok ellenőrzését biztosító adminisztráció legyen az elsődleges. Ezek helyett azt kellene elősegíteniük, hogy a tanárok, a gyerekek és a szülők egészségben és lelki sérülések nélkül vészeljék át a járvány miatt kialakult nehéz időszakot.

Követeléseik a következők:

  • Függesszék fel a helyi tanterveket - ezzel felszabadítva a tanárokat - hogy mindenki kreatívan, a helyzethez, a gyerekek és a szülők szükségleteihez illeszkedően láthassa el a feladatát. A pedagógusok részéről most arra van szükség, hogy megnyugtassák a gyerekeket, és olyan feladatokkal lássák el őket, ami örömteli és leköti a figyelmüket
  • Követeljük minden halasztható feladat elhalasztását! Az átálláson túl ne legyenek olyan kötelező teendők, amelyekhez a tantestületek egészének együtt kellene dolgoznia
  • Ne vezessék be NAT-ot – az iskoláknak, a tanároknak most nem a pedagógiai programok átdolgozásával kell foglalkozniuk
  • Ne vezessék be a szakképzési reform minden elemét – az iskoláknak, a tanároknak most nem a szakmai programok átdolgozásával kell foglalkozniuk
  • Ne kérjenek új alternatív tanterveket – az iskoláknak, a tanároknak, a minisztérium illetékeseinek most nem ezek elkészítésével és jóváhagyásával kell foglalkozniuk
  • Követeljük a helyzethez igazodva a tanügyigazgatási szabályok, támogató intézkedések meghozatalát
  • Követeljük, hogy az intézkedések meghatározásába vonják be a pedagógiai, szülői és diák érdekvédelmi és szakmai szervezeteket
  • Követeljük, hogy a tankerületek, a szakképzési centrumok ne támasszanak irreális elvárásokat a tanárokkal – és ennek következtében a tanulókkal, valamint a tanári elvárások feltételeit biztosító szülőkkel – szemben a tanterv, az előrehaladás teljesítése és munkájuk dokumentálása érdekében.

El kell halasztani a NAT bevezetését és a szakképzés teljes átalakítását is

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is reagált Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár kijelentésére, valamint a koronavírus okozta helyzetre is megoldást kínál, amelynek fontos része lenne főként az új Nemzeti alaptanterv (NAT) elhalasztása.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.