Tegnap jelentette be az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós, hogy júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. Az emelést a miniszter ágazati szakmai pótléknak nevezte, ami a Pedagógusok Szakszervezete szerint valóban nevezhető annak, de béremelésnek már annál kevésbé. A szakszervezet nem pótlékot, hanem béremelést követelt, a pótlékot a kormány egyébként is bármikor visszavonhatja. Ráadásul ez még a bérfelzárkóztatáshoz is kevés, mivel a nemzetgazdasági átlagot sem éri el a pedagógusok keresete - teszik hozzá közleményükben.

Nincs megtartóereje

A PSZ szerint az emelés azért is elfogadhatatlan, mert egyszerűen nem tudja az oktatásban tartani a pályakezdőket. Hozzáteszik, a valóság az, hogy a fiatal tanárok néhány éves tapasztalat után továbbra is elhagyják a pályát, így tényleg nem lesz, aki tanítsa a gyermekeket.

Ami az igazgatókat illeti - hívják fel a figyelmet - a megígért vezetői pótlék (amellyel bruttó 821 ezer forintra is nőhet a fizetésük) a pedagógusokat csak még jobban megosztaná. Mindez pedagógustársadalom 0,1 százalékát érinti, a pótlékkal pedig egyedül csak ők érnék el az egyetemi diplomások átlagkeresetét - írják.

Hány pedagógust is érint?

A béremelés az információk szerint csaknem 170 ezer pedagógust érint. A PSZ kalkulációi szerint a valóságban ehelyett csak körülbelül 120 ezer pedagógus kaphat pótlékot. A bejelentés egyértelmű vesztesei a nevelést-oktatást segítő többek között dajkák, óvoda- és iskolatitkárok, akiknek áldozatos munkája nélkül semmi nem működhet a köznevelésben - teszik hozzá. Valamint megjegyzik, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) többször bejelentette, hogy 2020 júliusától átlagosan 30 százalékos béremelést kap a szakképzésben dolgozó 32 ezer pedagógus, ennek azonban továbbra sem látják a fedezetét.

A szakszervezet úgy véli, az ágazati szakmai pótlék csupán olaj a tűzre a jelenleg társadalmi egyeztetés nélkül elfogadott új Nemzeti alaptanterv és az ahhoz tartozó kerettantervek mellett. A PSZ ezek után még indokoltabbnak tartja a Pedagógusok Sztrájkbizottságának létrehozását, amely többek között azt követeli, hogy a pedagógusok és a közalkalmazottak bértáblája számítási alapja a mindenkori minimálbér legyen, a szakképzésben dolgozók maradjanak közalkalmazottak, a pedagógusok tanítással lekötött óraszámát pedig hetente 22 órában rögzítsék.