A kisgimnáziumok a szegregációs jéghegy csúcsát jelentik a magyar oktatási rendszerben - írta meg a frissen megjelent ELTE-s Új kutatások a neveléstudományban kötet alapján az Index. A kutatás azt a kérdést járja körbe, miért van az, hogy az előnytelen összetételű általános iskolákba járóknak "szinte esélyük sincs még csak arra sem, hogy egyáltalán megpróbálkozzanak” a felvételivel.

Számos középiskolába úgy lehet csak bejutni, hogy a diákok a jelentkezést előzőleg sikeresen megírják a központi felvételi feladatsort - a vizsgára való jelentkezésnek egyébként éppen ma jár le a határideje. Azonban hiába az egyéni tudásfelmérés, a hat- és nyolcosztályos elitgimik a végén mégis a tágabb értelemben vett elit gyermekeinek gyűjtőhelyei lesznek - írja az Index.

Berényi Eszter - a kutatás szerzője - számításai alapján elég egyértelmű, hogy döntően a jobb helyzetű családok próbálkoznak azzal, hogy hamarabb kilépjenek az általános iskolai képzésből, vagyis a hat- és nyolcosztályos iskolákba ők íratják elsősorban gyerekeiket. Az oktatáskutató egyik alapmegállapítása, hogy a többiek jellemzően nem a felvételin buknak el, odáig ugyanis el sem jutnak.

Az országos kompetenciamérések adatai alapján a magyar általános iskolák 40 százalékából egyetlen gyerek sem próbál felvételizni negyedikben vagy hatodikban (a falusi iskolák 60 százalékában ez a helyzet), miközben más intézményekből (ez főleg a megyeszékhelyek és a főváros jobb általánosaira jellemző) az osztálylétszám 20-30 százalékkal is csökken hetedikre, olyan sokan mennek el gimnáziumba.

Kisgimnáziumba szinte kizárólag olyan gyerekek felvételiznek, akiknek a szülei képesek külön foglalkozni velük, van ehhez képességük, motivációjuk és anyagi hátterük, el tudnak járni a kinézett intézményekbe nyílt napokra. Azonban mint kiderült, a fő érv az iskolaváltás - vagyis a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételizés - mellett az, hogy elégedetlenek az általános iskolával, ezért jobbat keresnek.

Ez pedig nemcsak az osztályközösséget, a tanórai dinamikát és a barátságokat terheli meg, hanem sokszor az iskola és a család közötti viszonyt is. Jellemző a titkolózás, a szülők, ameddig lehet, nem akarják nagy dobra verni az általános iskolában, hogy elvinnék a gyereket, nehogy retorzió érje őket - írják.

Tehetséggondozás vagy szegregáció?

Ugyanezt nagyban a PISA-vizsgálatok is többszörösen igazolták: a magyar oktatási rendszer különösen rossz a társadalmi hátrányok leküzdésében, az iskola nem képes megadni az esélyt azoknak, akik otthonról azt nem kapták meg. Az egyházi intézmények extra támogatásával és a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi rendszerrel az állam kifejezetten erősíti a korai szegregációt, biztosítva a középosztálynak azokat a helyeket, ahol nem kell vegyülniük - fogalmaznak, hozzátéve: bár ez sokszor tehetséggondozásnak látszik, a nemzetközi összehasonlítások szerint azok a sikeres iskolarendszerek, amelyek egyszerre képesek magas összteljesítményre és egyenlőségre, esélymegadásra.