Középiskolai felvételi: így készülhettek az írásbeli vizsgára

Hamarosan közzéteszik a középiskolák a 2020-as felvételi tájékoztatójukat, amelyben azt is meghatározzák, hogy figyelembe veszik-e a központi írásbeli felvételi vizsgát - ezt januárban írják majd meg a diákok. A felkészülés során érdemes megoldani az előző évek feladatlapjait - mutatjuk, hol találjátok őket.

  • Eduline

A középiskolai felvételi során a középfokú iskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket: vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok részletesen.

Azoknak a diákoknak, akik olyan középiskolába jelentkeznek, amely figyelembe veszi a központi írásbeli felvételi pontszámát, december 6-ig kell jelentkezniük a vizsgára, és január 18-án írják majd. Az írásbeli felvételin egy magyar nyelvi és egy matematika feladatlapot kell megoldani. A vizsgáról, a feladatokról és a témakörökről itt találjátok cikkünket.

A felkészülés legjobb módja az, ha megoldjátok a korábbi évek feladatlapjait: ezeket - a megoldókulcsokkal együtt - itt, az Oktatási Hivatal honlapján találjátok.

A kiválasztott középiskolákba február 19-ig kell jelentkezni: a részleteket itt találjátok, a felvételi összes dátumát pedig itt nézhetitek meg. A középiskolai felvételiről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

Melyik a legjobb középiskola Magyarországon? Hamarosan jön a HVG friss rangsora

Van-e vidéki intézmény a tíz legjobb gimnázium között? Meg tudták-e őrizni korábbi jó eredményüket az egyházi középiskolák? És vajon a listát a Fazekas vagy a Radnóti vezeti az idén? Kiderül a HVG 2020-as középiskolai rangsorából, amely október elején jelenik meg.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.