Középiskolai felvételi: milyen feladatlapokat kell megoldaniuk a jelentkezőknek?

Egy magyar nyelvi és egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk az írásbeli felvételi vizsgán azoknak a diákoknak, akik az idén jelentkeznek középiskolába. Mennyi idejük van a jelentkezőknek, milyen feladatokra lehet számítani, és mit lehet használni a vizsgán? Összegyűjtöttük.

  • Eduline

A középiskolai felvételi írásbeli vizsgáján a diákoknak egy magyar nyelvi, illetve egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. Mindkettő 10-10 kérdést tartalmaz, és 45 percet kapnak rá a felvételizők. Tárgyanként 50 pontot lehet szerezni. A feladatokat kék vagy fekete színű tollal lehet megoldani, a rajzokat pedig ceruzával kell elkészíteni.

A feladatlapokat a Nemzeti alaptanterv alapján állítják össze - mivel az egyes iskolákban a tananyag feldolgozása nem egyforma ütemű, elsősorban az adott évfolyamot megelőző évfolyamok anyagából. Az írásbeli felvételi vizsgák nem hagyományos tantárgyi tesztek: azt mérik fel, hogy a középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkezik-e a diák.

A magyar nyelvi feladatlapban tízből kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik. A megoldásukhoz szükség van nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekre, szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességekre (pl. felismerés, rendezés, tömörítés, következtetés, véleményalkotás) és íráskészségre. A feladatok szépirodalmi, ismeretterjesztő és köznapi szövegekhez egyaránt kapcsolódhatnak. A tizedik feladatban egy szöveget kell írniuk a diákoknak megadott témában és műfajban - a témának és a terjedelmi elvárásnak való megfelelés mellett figyelembe veszik a nyelvhelyességet, a helyesírást, a szerkesztést és a szöveg stílusát is.

A magyar nyelvi feladatlap témaköreit a 9. évfolyamra jelentkezőknek itt, a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezőknek itt, a hatosztályos gimnáziumba felvételizőknek pedig itt találjátok.

Már lehet jelentkezni a középiskolai felvételi előkészítőkre: ennyibe kerülnek a kurzusok

2020. január 18-án írják majd a felvételizők a központi vizsgák feladatlapjait. Sokan felvételi előkészítőkkel mennek biztosra, így gyakorolnak a megmérettetésre, de mennyibe kerülnek ezek a kurzusok?

A matematika feladatlap megoldásához is többféle kompetenciára van szükség: feladatmegoldó készségre, problémaérzékenységre, kreativitásra, logikai biztonságra, szabálykövetésre, koncentráló képességre. Emellett elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése. A feladatlap megoldásához vonalzó, körző és szögmérő használható, más segédeszköz (pl. számológép) nem.

A matematika feladatlap témaköreit a 9. osztályba jelentkezők számára itt találjátok, a nyolcosztályos gimnáziumba való felvételi témaköreit itt, a hatosztályos gimnáziumba való felvételiét pedig itt nézhetitek meg.

A középiskolai felvételire való jelentkezésről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat, az összes dátumot itt nézhetitek meg, a pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Középiskolai felvételi 2020: minden, amit az Arany János Tehetséggondozó Programról tudni kell

Meghirdették az idei Arany János Tehetséggondozó Programot. Most összeszedtünk minden fontos információt a részvétel feltételeiről, a pályázás menetéről és fontosabb határidőkről.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.