Melyik a legjobb középiskola Magyarországon? Hamarosan jön a HVG friss rangsora

Van-e vidéki intézmény a tíz legjobb gimnázium között? Meg tudták-e őrizni korábbi jó eredményüket az egyházi középiskolák? És vajon a listát a Fazekas vagy a Radnóti vezeti az idén? Kiderül a HVG 2020-as középiskolai rangsorából, amely október elején jelenik meg.

  • Eduline

Hamarosan megjelenik a HVG 2020-as középiskolai kiadványa a legjobb magyarországi gimnáziumok rangsorával. A lapban megtalálhatjátok majd a legjobb egyházi, alapítványi, két tanítási nyelvű intézmények és a gyakorlóiskolák listáját is, és több interjút, cikket olvashattok a középiskola-választásról, a közoktatásban és a szakképzésben várható változásokról.

A 2019-es rangsort az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezette, a második helyen a Toldy Ferenc Gimnázium végzett, de dobogós helyet szerzett az Eötvös József Gimnázium is. A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, amely minden korábbi évben elnyerte a legjobb középiskola címét, tavaly a negyedik helyet szerezte meg. Hamarosan kiderül, hogy a 2020-as rangsort melyik gimnázium vezeti, vissza tudja-e szerezni az első helyet a Fazekas. A tavalyi rangsorról itt olvashattok.

Azt már most lehet tudni, hogy a 2020-as rangsor első húsz helyezettje között a budapesti középiskolák vannak többségben, a teljes, százas rangsort tekintve azonban a korábbi évekhez hasonlóan alakult az arány: az intézmények kétharmada vidéki. A legjobb vidéki középiskola 2019-ben a veszprémi Lovassy László Gimnázium lett - de vajon idén melyik nagyvárosból került a legtöbb iskola a top százba?

Az egyházi iskolák eddig is nagyon jól szerepeltek a rangsorokban, felekezeti megoszlás szerint a katolikus intézmények közül került be a legtöbb a száz legjobb közé. A HVG kiadványából az is kiderül, melyik felekezethez tartozik az az egyházi iskola, amely az idén a legjobb eredményt érte el.

A legjobb alapítványi iskolák rangsorát 2019-ben a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium vezette, a legjobb két tanítási nyelvű intézmények listájának élére pedig a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium került. Az abszolút listához hasonlóan a legjobb gyakorlóiskolák rangsorát is a Radnóti vezette. A legjobb szakgimnázium a győri Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnázium lett.

A rangsort - a korábbi évekhez hasonlóan - három fő szempont alapján állították össze: figyelembe vették a nappali tagozatos tizedik évfolyamosok 2018-as kompetenciamérésének eredményeit matematikából és szövegértésből, a nappali tagozatosok érettségi eredményeit matematikából, magyar nyelvből és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből, valamint a felsőoktatási felvételin egyetemre-főiskolára bejutott diákok átlagpontszámát.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, az átalakuló szakképzésről. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.