Zsigó Miklós, a nyíregyházi Krúdy Gimnázium idén végzett diákja különdíjban részesült a Szófiában megrendezett idei EU Fiatal Tudósok Versenyén.
Az Európa Unió által évente szervezett, legjelentősebb és legrangosabb tehetségkutató és -kiválasztó verseny döntőjére 40 országból 100 projekt érkezett. A megmérettetésen Zsigó Miklós Moly.net című projektje érdemelte ki a különdíjat, a fiatal tudós többek között egy hollandiai szakmai utazáson vehet részt - közölte a Magyar Innovációs Szövetség kedden az MTI-vel.
A legelterjedtebb gyümölcskultúra, az alma kártevői ellen feromoncsapdákkal lehet küzdeni. A Zsigó Miklós által kifejlesztett eszköz egy új kialakítású csapda, amelyben a fiatal tudós egy jó minőségű kamerát és egy megfelelő mikrokontrollert helyezett el. Ezek távirányítással képet készítenek arról, hogy éppen mi látható a csapdában, és hőmérő szenzorokkal hőmérsékletadatokat is gyűjtenek. A kihelyezett molycsapdák adatainak elemzésével képet lehet kapni a molyrajzás térbeli és időbeli lefolyásáról is. Egy ilyen elemzés segíti a tulajdonost a megfelelő mennyiségű feromon, ragasztóanyag, illetve permetszer vásárlásában. Az eszköz más csapdák és feromonok felhasználásával más rovarkártevők esetén is használható - írták a közleményben.
A nyertes diák pályázata - a 28. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny leglátványosabb pályamunkáival együtt - szeptember 27-én megtekinthető lesz a Kutatók éjszakáján, az Ericsson Magyarország székhelyén.
Arany-, ezüst- és bronzérmet is szerzett a magyar csapat a közép-európai matematikai olimpián
Csapatversenyben a második lett Magyarország a tíz nemzet részvételével zajló Közép-európai Matematikai Olimpián (MEMO) - olvasható a Tudományos Olimpikonok Facebook-oldalon.
A több tízezer, 14-20 év közötti fiatalból kiválasztott döntős között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által megrendezett 2018/2019. évi Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első helyezettje képviselhette: Zsigó Miklós mellett Vámosi Flórián Balázs és Pósa Péter (Csillagászati távcsövek automatizálása és távvezérlése) Kaposvárról, valamint Mészáros Botond (Magas dimenziójú rendszerek redukciója és vizualizációja) az erdélyi Szilágycsehből. A magyar delegációt Ivánka Gábor bírálóbizottsági tag vezette.
A 2019/2020. évi Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt október közepén egy szakmai rendezvény keretében hirdetik meg - olvasható a tájékoztatóban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
