„Azt szeretném, hogyha az előttünk álló négy évben egy olyan kulturális változás következne be Magyarországon, amely megerősíti a hazaszeretetet és visszaszorítja az öngyűlölet kultúráját. Ennek egy kulcseleme, nem szeretnék én ebből titkot csinálni, a Nemzeti alaptantervnek a megalkotása, mert a gyermekeink nevelésén keresztül tudunk legerősebben kulturális hatást kifejteni a saját közösségünkre” – adta meg az iránymutatást a magyar oktatásnak Orbán Viktor idén novemberben a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén.

A HVG szerint így már érthetőbbé válik, miért is mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már a NAT bemutatásakor, hogy az ebben a formában biztosan nem lép életbe. „Komoly változtatásokra van szükség a történelemre, irodalomra, természettudományokra vonatkozó elképzeléseken.”

Az, hogy mit is hiányolnak a NAT történelemtanításra vonatkozó részéből a kormánypárti politikusok, pár nyilatkozatból hamar kiderült - olvasható a HVG-ben. Szerintük alapvetően az a baj, hogy a mai történelemoktatás nem nevel elég hazafiasságra, ezért ennek erősítése szükséges. Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter szerint „értékorientált hozzáállásra van szükség, a magyar történelem gazdag és tanulságos, tele van rendkívüli államférfiakkal, hadvezérekkel, politikusokkal, mélyen hívő emberekkel, ennek meg is kell jelennie az oktatásban”. L. Simon László korábbi kulturális államtitkár pedig kifejtette, hogy a NAT tervezete „nem szakított a kommunista történetírás terminológiájával”, pedig „nyugodtan nevezhetjük a trianoni békét békediktátumnak, ezt nem kell már elfinomkodni a szomszédaink érzékenységére hivatkozva”.

A teljes cikket itt olvashatjátok el.