Nagy változások jönnek: mégis lesz az előkészítő évfolyam, változnak az óraszámok?

Péntek este nyilvánosságra hozták az új Nemzeti alaptanterv tervezetét, sőt több szakmai szervezet és oktatáskutató gyorselemzést is adott már az anyagról. De vajon mi áll a több mint 300 oldalas dokumentumban? Lesz-e kilencosztályos iskola, összevont természettudományos oktatás, marad-e a mindennapos testnevelés és az erkölcstanoktatás?

Kilencosztályos iskola: jön vagy nem?

Elképzelhető, hogy lesz „nulladik évfolyam” az általános iskolákban, de nem egészen úgy valósulhat meg a „kilenc évfolyamos” általános iskola, ahogy korábban sejteni lehetett. Az új Nemzeti alaptanterv tervezete leszögezi: szerveznének előkészítő, vagyis nulladik évfolyamot, de csak a fejlődésben-érésben késést mutató gyerekeknek.

hirdetés
hirdetés

Az iskolák felkészítő osztályaiban hangsúlyt kapna a mozgás fejlesztése (például az izomtónus-fejlesztő feladatok, egyensúlygyakorlatok, utánzó játékok, a ritmusérzék fejlesztése, a grafomotoros készségek fejlesztése, a térbeli tájékozódás a testséma fejlesztésének bevonásával, az irányok megkülönböztetésének gyakorlása), az anyanyelvi készségek és a beszéd fejlesztése, az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, logikai készségek erősítése.

Megvan az új Nemzeti alaptanterv tervezete, kiderül, milyen lesz az iskolai tanítás a következő években

Elkészült az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) szakmai koncepciója, a javaslatról széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés kezdődik. Ezt követően alakul ki az új Nemzeti Alaptanterv végleges változata, amely a tervek szerint 2019 szeptemberétől lép életbe, felmenő rendszerben az első és az ötödik évfolyamtól - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pénteken este.

Az óvoda és az iskola közötti átmenetet segítő felkészítő év nem lesz kötelező, a szülők döntenek majd arról, szüksége van-e gyermeküknek arra, hogy egy tanéven keresztül erősítse azokat a készségeket, amelyek az iskolai tanuláshoz kellenek majd.

A kormány nem elégedett?
Kizártnak tartja, hogy a jelenlegi javaslat formájában lépne életbe a Nemzeti alaptanterv egy év múlva, a vitaanyag azonban mindenkinek lehetőséget ad a véleménye kifejtésére - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. 

Marad a mindennapos testnevelés és az erkölcstanoktatás?

Marad a heti öt testnevelésóra az általános iskolákban, a szakközépiskolákban, a gimnáziumokban és a szakgimnáziumokban is, az új Nemzeti alaptanterv tervezetében nincs nyoma annak, hogy lazítanának a mindennapos testnevelés szabályain.

Forrás: MTI / Máthé Zoltán

Maradna az erkölcstan (vagy hit- és erkölcstan) tárgy is, az 1-8. évfolyamon továbbra is heti egy órában tanulnának erkölcstant az általános iskolások.

Milyen tantárgyak lennének?

Az 1–8. évfolyamain a kötelező tantárgyak köre nem változna, maradna a magyar nyelv, irodalom, első idegen nyelv, matematika, történelem, társadalmi ismeretek, környezetismeret/természettudomány, földrajz, testnevelés, ének-zene, vizuális kultúra, digitális technológia és kultúra, technológia és tervezés, erkölcs és etika. A szabadon tervezhető órakeret terhére magasabb óraszámban tanulható, illetve választható tantárgyak: dráma és tánc, tánc és mozgás, természettudományi gyakorlatok lennének.

Forrás: oktatas2030.hu

A középiskolában pedig ezek az órák középfokú kibővülnének a második élő idegen nyelvvel, a természettudományok oktatása diszciplináris bontásban (biológia, fizika, kémia) folytatódna.

Tényleg nem lesznek fizika-, kémia- és biológiaórák?

Nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél. A földrajz mindenképpen megúszná az átalakítást, az a kötelező tárgyak listáján is szerepel.

Az óraszámok nem változnak: a ötödikesek és a hatodikosok heti két órában tanulnának környezetismeretet/természettudományt, akárcsak eddig. A 7. és a 8. évfolyamon heti hat természettudományos (ebben a földrajz is benne van) órával számol az alaptanterv tervezete – eddig egy hetedikes diák heti két-két fizika- és biológiaórát, egy földrajz- és egy kémiaórát ült végig, nyolcadikban fordult a kocka, a földrajz és a kémia kapott heti két órát, a biológia és a fizika pedig egyet. A részletes tanrend alapján a 7. évfolyamon négy természettudomány és két földrajzórát kellene tartaniuk az iskoláknak, míg a 8. évfolyamon ötször 45 percet kellene elkülöníteni a komplex természettudomány és egyszer 45 percet a földrajz oktatására.

Tényleg nem lesznek fizika-, kémia- és biológiaórák az általános iskolákban. Vagy mégis?

Tényleg nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



hirdetés

Felsőoktatás hirdetés

Felnőttképzés hirdetés

hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X