Szakgimnáziumok átalakítás után: kinek való ez az iskolatípus, és kinek nem?

1

Új intézménynév a bizonyítványban, kevesebb közismereti és több szakmai óra, átszabott érettségi − így néz ki a szakgimnáziumi oktatás egy évvel a szakképzés totális átalakítása után. A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke.

Nem unatkoztak a szakgimnáziumokban dolgozók az elmúlt két évben: kétszer kellett lecserélni az egykori szakközépiskolák épületeinek névtábláit, a pecséteket, fejléces papírokat. 2015 nyarán még „csak” az intézménynevek változtak, a szakképző intézmények ugyanis a Klebelsberg Központ tankerületei helyett a Nemzetgazdasági Minisztérium által létrehozott szakképzési centrumokba tagozódtak be. Összesen negyvennégy ilyen centrum jött létre az országban, a szakközépiskolák és szakgimnáziumok ezek tagintézményeiként működnek. „Az iskoláknak nincs abszolút önállóságuk, az igazgatóknak korlátozott a mozgásterük, a folyamatok lassabbak. Igaz, ebből valószínűleg sem a diákok, sem a szülők nem érzékelnek sokat” − mondta a HVG-nek Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, aki a korábbi időszak állandó pénzhiánya után előrelépésként tekint arra, hogy „ha elkopik egy szerszám, ami kellene az oktatáshoz, kapunk másikat”.

Forrás: Túry Gergely
hirdetés
hirdetés

A 2016-os változásokat azonban már a kilencedikes diákok is a saját bőrükön érezték. A korábbi szakközépiskolákat szakgimnáziumokká „léptették elő”, az új név mellé pedig felmenő rendszerben új tantervet is kaptak az intézmények. A képzés továbbra is 4+1 éves, a korábbi rendszerrel ellentétben a tanulók azonban már az érettségi mellé is kapnak szakképesítést, a matúra után pedig technikusi végzettséget szerezhetnek. Az új rendszerben szakmai foglalkozásból többet, közismereti órából pedig kevesebbet kell beépíteni a szakgimnazisták órarendjébe. Míg magyar nyelvből és irodalomból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van egy héten, mint a gimnazistáknak − sőt informatikából eggyel több −, addig a legtöbb intézményben a gimnáziumokban megszokott kettő helyett továbbra is csak egy idegen nyelvet oktatnak. Az új tanterv készítői elsősorban a természettudományos oktatás óraszámát vágták meg: a kilencedikeseknek nincs külön biológia-, földrajz-, fizika- vagy kémiaórájuk, helyette heti háromszor negyvenöt percben tanulhatnak „komplex természettudományt”, a tizedik évfolyamtól pedig mindössze egy, a választott szakmához leginkább passzoló természettudományos tárgy oktatása kötelező. Az így „üresen” maradt órakeretbe szakmai tantárgyakat illesztettek, így a szakgimnazisták hetente legalább 10-12 szakmai foglalkozáson vesznek részt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium nagy reményeket fűzött a szakgimnáziumi rendszer létrehozásához, alighanem arra számítottak, hogy az új név, az érettségivel megszerezhető „bónusz” szakma, valamint a hiányszakmákat tanulók ösztöndíja − azok a diákok, akik kilencedikesként ilyen szakmát választanak, viszonylag nagy összegű, havi 10-50 ezer forintos juttatást kapnak jegyeiktől függően − több 14 évest csábít majd az intézményekbe. A tavalyi felvételi adatok alapján azonban úgy tűnik, nem állt meg a jelentkezői létszám csökkenése. A szakgimnáziumok 54 858 férőhelyéből 24 684 üresen maradt (tavaly a helyek 44, két éve 37 százaléka volt betöltetlen), annak ellenére, hogy az intézmények kétharmada nem tette kötelezővé az írásbeli felvételi megírását, a jelentkezőket csupán az általános iskolai jegyek alapján rangsorolták.

Középiskolai felvételi: milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket?

Milyen szempontok alapján döntenek a középiskolák arról, felveszik-e a jelentkezőket a jövő szeptemberben induló osztályokba? A középiskolai felvételin az oktatási intézmények három szempont alapján dönthetnek a felvételi kérelmekről: vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján, vagy gimnázium és szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények és a központilag írásbeli vizsga eredményei alapján, vagy gimnázium és szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények, továbbá a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján.

A szakgimnáziumi rendszer népszerűségének aligha tettek jót az elmúlt két év botrányai. Az új kerettanterv hivatalos, végleges verziója hat nappal a 2016/2017-es tanév előtt jelent meg, vagyis a tavalyi 9. évfolyamosok − akik elsőként haladtak az új zsinórmérce szerint − a középfokú felvételikor még nem tudhatták, pontosan mit és milyen óraszámban fognak tanulni. A komplex természettudományi tantárgy foglalkozástervei, segédanyagai még az idei tanév elejére sem készültek el, ezért a HVG-nek nyilatkozó pedagógusok szerint a szakgimnáziumokban oktató földrajz-, fizika-, kémia- és biológiatanárok egész egyszerűen felosztották egymás között a heti három órát, továbbra is mindenki csak a saját tantárgyát oktatja, a legtöbb intézményben szó sincs a „komplex természettudományos látásmód” kialakításáról.

Ráadásul a 2017-es szakgimnáziumi érettségi sem volt zökkenőmentes. Ettől az évtől a végzősöknek a négy fő tantárgy mellett komplex szakmai érettségit is kötelező tenniük, több civil és szakmai szervezet azonban tiltakozott a szigorítás ellen, amely szerintük felesleges plusz terhet jelent azok számára, akik nem saját szakmájukban, hanem egészen más szakterületen tanulnának tovább. Ha olyan egyetemi szakra felvételiznek, amelyhez a kötelezőkön kívül egy másik közismereti tárgyból, például fizikából, biológiából vagy éppen rajzból is kell érettségi, öt helyett hat vizsgára kell tanulniuk, vagyis a felvételi versenyben a gimnazistákhoz képest jókora hátrányból indulnak. A felkészüléshez szükséges anyagokat túl későn, 2016 decemberében hozták nyilvánosságra, több érettségiző pedig arról számolt be, hogy vizsgakövetelményekkel sem a diákok, sem a pedagógusok nem voltak tisztában, így több szakmai tárgyból hármasnál is rosszabb átlageredményt értek el a vizsgázók.

Nem meglepő, hogy a szakképzésben tapasztalható diákhiány enyhítésére többféle terv is napvilágot látott az elmúlt években. Az idei egyetemi-főiskolai felvételi után az Oktatási Hivatal például mind a 33 ezer − sikertelenül − felvételiző figyelmét felhívta a szakképzési centrumok képzési kínálatára, de ennél drasztikusabb ötletek is előkerültek már. Egy tavalyi háttérdokumentum azzal számolt, hogy a gimnáziumi keretszámok fokozatos csökkentése és a kötelező középiskolai felvételi bevezetése „hatékonyan” a szakképzés felé terelné a nyolcadikos általános iskolásokat, ezt a tervet azonban egyelőre jegeli a kormány, az legalábbis biztosnak tűnik, hogy a választások előtt nem vágnak bele ilyen, várhatóan nagy tiltakozást kiváltó átalakításba. A szakképzési centrumokban működő vegyes, vagyis szakgimnáziumi és gimnáziumi osztályokat is indító iskolák egy része már így is elveszítette gimnáziumi képzését: számos intézmény hiába viseli még régi nevét, a profiltisztítás jegyében már tavaly is kizárólag szakmai képzéseket kínált a jelentkezőknek.

A cikk a HVG 2018-as középiskolai rangsorában jelent meg.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, kollégiumokról, érettségihez szükséges közösségi szolgálatról, az iskolák internetes jelenlétéről, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium

A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások (1)

32100

„Ha olyan egyetemi szakra felvételiznek, amelyhez a kötelezőkön kívül egy másik közismereti tárgyból, például fizikából, biológiából vagy éppen rajzból is kell érettségi, öt helyett hat vizsgára kell tanulniuk”
Ha ez a plusz tárgy természettudomány, és épp nem az az egy, ami a szakmája mellé neki jutott, akkor elvileg kereshet egy gimnáziumot, hogy tanulni tudja a tárgyat. (?) Gyakorlatilag viszont 11-12. évfolyamon a gimnazisták már az alapokon túl járnak, természettudományokból többnyire már fakultációs óráik vannak. Kérdés, mennyire szívesen fogadnak olyan tanulót, aki semmit nem tanult még a tantárgyból. 9-10-be iratkozva pedig nem célzottan érettségire készülésbe csöppen bele a gyerek. Sajnos a legtöbb természettudományos tárgynál az érettségi követelményei (különösen emelt szinten), messze túlmennek a 9-10-ben tanultaknál, fakultációra épülnek. Magántanár nélkül nem úszható meg ez a kis kaland. Aztán ha mindezt felvállalta, megcsinálta a gyerek, érettségire felvetődik a kérdés, ki vizsgáztassa le a gyereket. Buzgó igazgatók a tantárgy kifutásával a tanárát is utána rúgták. Ez esetben tiszta haszon, ha emelt szinten érettségizik a gyerek, mert az mindenképpen másik intézményben van. Középszinten még a vizsgáztatót is másik iskolából kell kölcsönkérni. Vagy másik iskolában érettségizzen a gyerek?
Probléma probléma hátán! De ugye nem is az volt a cél az átalakításkor, hogy továbbtanuljon a szakgimnazista. Az országnak dolgos kezek kellenek mindenáron!

Új hozzászólás



hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X