Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Iskolaválasztás előtt: kinek való a szakgimnázium, és kinek nem?

1

Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 4. rész: szakgimnáziumok. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.

Pro: mikor érdemes szakgimnáziumot választani?

A szakgimnázium (egy éve még szakközépiskolának hívták) jó választás lehet azoknak, akik 14 évesen pontosan tudják, milyen szakma érdekli őket, és később sem gondolják meg magukat.

hirdetés
hirdetés

A HVG-nek nyilatkozó szülők szerint − ha nem az egyetemi diploma megszerzése a cél − az erős szakgimnázium sokkal jobb választás, mint egy gyenge gimnázium, a „sima” érettségi munkaerőpiaci értéke ugyanis egyre kisebb, míg számos szakmában szinte azonnal el tudnak helyezkedni a frissen végzettek. A hiányszakmák egy részében a dolgozók bére pedig a pályakezdő diplomásokét is eléri.

Forrás: hvg.hu

Az újraszabott szakképzésben − a régi rendszerrel ellentétben − a diákok már a negyedik évben szakmai papírt kapnak, piacképes végzettséget azonban csak az ötödik évben szereznek. A választék pedig nagy: az általános iskolások több mint hatszáz szakgimnázium közül választhatnak.

Kontra: mikor nem érdemes?

A szakgimnáziumokat a szakképzés legutóbbi átalakítása egyirányú utcává tette − az új rendszerrel rosszul járnak azok, akik 16-17 évesen ébrednek rá, hogy nem jól választottak intézményt vagy képzést.

A szakgimnazisták ettől a tanévtől ugyanis négy helyett mindössze egy, a szakmacsoportjukhoz legközelebb álló természettudományos tárgyat tanulnak majd, a többi tantárgy anyaga csak az összevont „science” órákon kerül elő, ez pedig nemcsak az iskola- és képzésváltást, hanem sokak továbbtanulását is megnehezíti.

Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok: kinek való ez az iskolatípus?

Például azokét, akik 18 évesen úgy döntenek, hogy olyan szakra felvételiznének, amelyhez természettudományos tudás is kell − csak éppen olyan tantárgyból kellene érettségizniük, amelyből alig voltak tanóráik.

A szakgimnazistáknak magyarból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, a nyelvtanulásra viszont kevesebb idő jut. A gimnáziumokkal ellentétben ezekben az intézményekben korábban is csak egy idegen nyelv oktatása volt kötelező.

A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.

 

Középiskolai felvételi: kinek való topgimnázium, és kinek nem?
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások (1)

Ez azért így nem egészen pontos...

A Pro-nál az is elmondható, hogy ha a szakirányú egyetemi diploma megszerzése a cél, akkor könnyebb bekerülni a felsőoktatásba, mert a szakmai tárgyból letett érettségi eleve emelt szintű (és, miután igen magas óraszámban tanulja, nem annyira nehéz letenni), így járnak az emelt szintért járó többletpontok. Hátrányban csak akkor van a szakgimnáziumban tanuló, ha olyan szakra menne, ahol az ő szakmából letett érettségije nem számít, továbbá olyan tárgy kellene a felvételin, amit alacsonyabb (akár nulla) óraszámban tanult, mint a gimis óraszám.

>A szakgimnazistáknak magyarból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, a nyelvtanulásra viszont kevesebb idő jut.
-Ez sem igaz, alapból TÖBB nyelvórája jut az egy darab idegen nyelvre, mint gimnáziumban a nyelvenkénti óraszám, ott ugyanis heti 3-3 a két nyelv óraszáma, szakgimiben heti 4 a választott nyelvé. Az igaz, hogy a gimi kerettantervében van egy jelentős fakultációs órakeret, és ennek terhére szokásos a nyelvek óraszámát még a nem nyelvtagozatos osztályokban is 4-3-ra növelni, tehát a tipikus eset az, hogy pont ugyanannyi a nyelvórák száma szakgimiben, mint gimiben az első idegen nyelvé. Valójában szakgimiben kicsit több, mert a szakmai tárgyak közé rejtve a legtöbb ágazatban is van még valamennyi. (Iskolánkban pl. 10.-ben van "Rendészet szakmai idegen nyelv" heti 1 órában, tehát ha valaki a fakultációban nem választ nyelvet, akkor is van kötelezően heti 4-5-4-4 nyelvórája a négy év alatt.)

Levezetve egy egyszerű példán a pro/kontra:
Ha valaki mondjuk Vegyész ágazaton tanul szakgimiben, akkor
-vegyész egyetemi képzésre könnyebben bejut, mint egy átlag gimnazista
-ha mondjuk jogász szeretne lenni, akkor ugyanott van, mint egy gimis: a 100-as (100/1997 Korm.r.) azt mondja, hogy " A gimnázium és a szakgimnázium a tizenegyedik–tizenkettedik évfolyamon a kötelező közismereti vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló – választása szerint – mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni."
-ha mondjuk biológus vagy orvos szeretne lenni, akkor bajban van, mert nem tanult biológiát. (Hozzátenném, hogy erre kicsi az esély, mert az "evés közben jön meg az étvágy" elv alapján a diákok jellemzően az általuk megismert területek felé orientálódnak.) Elvileg nem lehetetlen, de évet veszít.

Új hozzászólás



hirdetés

Felsőoktatás hirdetés

Nyelvoktatás hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X