Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Iskolaválasztás előtt: kinek való a szakgimnázium, és kinek nem?

1

Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 4. rész: szakgimnáziumok. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.

Pro: mikor érdemes szakgimnáziumot választani?

A szakgimnázium (egy éve még szakközépiskolának hívták) jó választás lehet azoknak, akik 14 évesen pontosan tudják, milyen szakma érdekli őket, és később sem gondolják meg magukat.

hirdetés
hirdetés

A HVG-nek nyilatkozó szülők szerint − ha nem az egyetemi diploma megszerzése a cél − az erős szakgimnázium sokkal jobb választás, mint egy gyenge gimnázium, a „sima” érettségi munkaerőpiaci értéke ugyanis egyre kisebb, míg számos szakmában szinte azonnal el tudnak helyezkedni a frissen végzettek. A hiányszakmák egy részében a dolgozók bére pedig a pályakezdő diplomásokét is eléri.

Forrás: hvg.hu

Az újraszabott szakképzésben − a régi rendszerrel ellentétben − a diákok már a negyedik évben szakmai papírt kapnak, piacképes végzettséget azonban csak az ötödik évben szereznek. A választék pedig nagy: az általános iskolások több mint hatszáz szakgimnázium közül választhatnak.

Kontra: mikor nem érdemes?

A szakgimnáziumokat a szakképzés legutóbbi átalakítása egyirányú utcává tette − az új rendszerrel rosszul járnak azok, akik 16-17 évesen ébrednek rá, hogy nem jól választottak intézményt vagy képzést.

A szakgimnazisták ettől a tanévtől ugyanis négy helyett mindössze egy, a szakmacsoportjukhoz legközelebb álló természettudományos tárgyat tanulnak majd, a többi tantárgy anyaga csak az összevont „science” órákon kerül elő, ez pedig nemcsak az iskola- és képzésváltást, hanem sokak továbbtanulását is megnehezíti.

Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok: kinek való ez az iskolatípus?

Például azokét, akik 18 évesen úgy döntenek, hogy olyan szakra felvételiznének, amelyhez természettudományos tudás is kell − csak éppen olyan tantárgyból kellene érettségizniük, amelyből alig voltak tanóráik.

A szakgimnazistáknak magyarból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, a nyelvtanulásra viszont kevesebb idő jut. A gimnáziumokkal ellentétben ezekben az intézményekben korábban is csak egy idegen nyelv oktatása volt kötelező.

A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.

 

Középiskolai felvételi: kinek való topgimnázium, és kinek nem?
hirdetés

Hozzászólások (1)

Ez azért így nem egészen pontos...

A Pro-nál az is elmondható, hogy ha a szakirányú egyetemi diploma megszerzése a cél, akkor könnyebb bekerülni a felsőoktatásba, mert a szakmai tárgyból letett érettségi eleve emelt szintű (és, miután igen magas óraszámban tanulja, nem annyira nehéz letenni), így járnak az emelt szintért járó többletpontok. Hátrányban csak akkor van a szakgimnáziumban tanuló, ha olyan szakra menne, ahol az ő szakmából letett érettségije nem számít, továbbá olyan tárgy kellene a felvételin, amit alacsonyabb (akár nulla) óraszámban tanult, mint a gimis óraszám.

>A szakgimnazistáknak magyarból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, a nyelvtanulásra viszont kevesebb idő jut.
-Ez sem igaz, alapból TÖBB nyelvórája jut az egy darab idegen nyelvre, mint gimnáziumban a nyelvenkénti óraszám, ott ugyanis heti 3-3 a két nyelv óraszáma, szakgimiben heti 4 a választott nyelvé. Az igaz, hogy a gimi kerettantervében van egy jelentős fakultációs órakeret, és ennek terhére szokásos a nyelvek óraszámát még a nem nyelvtagozatos osztályokban is 4-3-ra növelni, tehát a tipikus eset az, hogy pont ugyanannyi a nyelvórák száma szakgimiben, mint gimiben az első idegen nyelvé. Valójában szakgimiben kicsit több, mert a szakmai tárgyak közé rejtve a legtöbb ágazatban is van még valamennyi. (Iskolánkban pl. 10.-ben van "Rendészet szakmai idegen nyelv" heti 1 órában, tehát ha valaki a fakultációban nem választ nyelvet, akkor is van kötelezően heti 4-5-4-4 nyelvórája a négy év alatt.)

Levezetve egy egyszerű példán a pro/kontra:
Ha valaki mondjuk Vegyész ágazaton tanul szakgimiben, akkor
-vegyész egyetemi képzésre könnyebben bejut, mint egy átlag gimnazista
-ha mondjuk jogász szeretne lenni, akkor ugyanott van, mint egy gimis: a 100-as (100/1997 Korm.r.) azt mondja, hogy " A gimnázium és a szakgimnázium a tizenegyedik–tizenkettedik évfolyamon a kötelező közismereti vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló – választása szerint – mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni."
-ha mondjuk biológus vagy orvos szeretne lenni, akkor bajban van, mert nem tanult biológiát. (Hozzátenném, hogy erre kicsi az esély, mert az "evés közben jön meg az étvágy" elv alapján a diákok jellemzően az általuk megismert területek felé orientálódnak.) Elvileg nem lehetetlen, de évet veszít.

Új hozzászólás



hirdetés

Felsőoktatás hirdetés

Nyelvoktatás hirdetés

Felnőttképzés hirdetés

HVG Állásbörze hirdetés

hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X