A Pedagógusok Szakszervezete fenntartja korábbi álláspontját: nem támogatja a közoktatás átalakításáról jelen formájában megismert kormányzati szándékokat.
A szakszervezet közleményében kiemelte: a közelmúltban nyilvánosságra hozott, a kormány által jóváhagyott, így "végleges és megváltoztathatatlan koncepció" valóságos érdemi egyeztetésére nem került sor. Ily módon az illetékes államtitkárságnak az az állítása, miszerint bírják a szakszervezet támogatását, nem fedi a valóságot - szögezték le.
Mint írták: annak ellenére, hogy szeptember 5-én az oktatási államtitkár a PSZ országos vezetőségének ígéretet tett a koncepció néhány napon belüli küldésére, majd ezt követően az észrevételek egyeztetésére, erre mind a mai napig nem került sor. A nyilvánosságot kapott, immár végleges koncepció számos eleme pedig súlyos ellentmondásokat és elfogadhatatlan megoldásokat tartalmaz; ezek közé sorolták, hogy az állam átveszi a közoktatás egészének szervezését, beleértve az intézményfenntartás feladatait.
A PSZ szerint nem található semmilyen utalás ennek az elgondolásnak a végrehajtására, társadalmi hatására, megoldásának ütemezésére. Ez nemcsak azért aggályos, mivel a közoktatás nem szakítható ki társadalmi környezetéből, egy adott település kulturális közösségéből, hanem azért is, mivel nyilvánvaló, hogy a jelenlegi rendszer fenntartásához és továbbműködtetéséhez az államnak nincs meg a költségvetési fedezete, hiányzik mintegy 300 milliárd forint. Így az intézmények átvétele csak iskolabezárásokkal, pedagógus elbocsátásokkal válik finanszírozhatóvá - rögzítették.
Véleményük szerint a pedagógus-életpályamodell középpontjában a minősítési rendszer és a munkaterhek súlyos növelése áll. "Egyértelmű, hogy a kormányzati szándékok szerint a pedagógusnak 32 órát bent kell tartózkodnia a munkahelyén, amelyből 26 óra megtartására, és ezen felül helyettesítési feladatok ellátására kötelezhető anélkül, hogy ezt a többletmunkát megfizetnék részére" - fejtették ki. A pedagógus életpályával kapcsolatosan elfogadhatatlan megoldás az is, hogy a pedagógust először határozott időre kívánják kinevezni, a gyakornoki vizsga és az első minősítő vizsga sikeres letételéig.
A szakképzés átalakítását nemcsak foglalkoztatási szempontból tartják aggályosnak, hanem azért is, mivel a tanulók részére nem garantálja a munkaerőpiacra történő sikeres belépést, ezt követően a pályamódosítás lehetőségét, illetőleg a felsőoktatásban való továbbtanulást. Mint kifejtették: a tervek szerint megszűnik a szakiskolák kilencedik-tizedik évfolyama és a hároméves szakképzésben minimálisra csökken az általános műveltséget megalapozó ismeretek átadása. A szakközépiskolákban viszont megszűnnek a szakképzési évfolyamok, és egyidejűleg kell felkészülnie a tanulónak az általános műveltséget megalapozó ismeretekből és a szakképzés ismereteiből. Az érettségi bizonyítvány a tervek szerint csak szakirányú felsőoktatásba történő belépésre jogosítja majd tulajdonosát - jegyezték meg.
Kitértek arra is, hogy új feladatként megjelenik az egész napos, kötelező általános iskolai nevelés és oktatás megszervezése mind a nyolc évfolyamon, ennek szakmai és személyi feltételeit azonban nem határozták meg. Ez a megoldás nemcsak a szülők azon jogát sérti, hogy gyakorolja a gyermeke nevelésével kapcsolatos feladatokat, hanem előrevetíti azt is, hogy a pedagógusok megnövelt munkaterhére alapozva, a szükséges feltételek megteremtése nélkül kívánja a kormány bevezetni - sorolták aggályaikat.
Kritikával illették, hogy az elképzelések szerint a központi költségvetés fogja fedezni a pedagógusok és más, a nevelő és oktató munkát segítők illetményét és közterheit. Mint írták, a központi költségvetés által finanszírozott létszámokat azonban a kormányhivatal állapítja meg a meghatározott foglalkoztatási időkeretek, csoport- és osztálylétszámok, valamint a pedagógusok óraszámának alapulvételével. Nem ismeretes azonban, hogy a létszámszámításnál milyen kötelező óraszámok szerint történik a létszám meghatározása.
A Pedagógusok Szakszervezete ezért ismételten kéri a kormányt, az illetékes minisztert, valamint az államtitkárt, hogy az Országgyűlés elé csak olyan törvényjavaslatot nyújtson be, amelynek tényleges és érdemi egyeztetése előzetesen megtörtént.
MTI