Furcsa tévhitek alapján dönt Hoffmann Rózsa államtitkársága a közoktatásról

"Ha hibás feltételezésekből indulunk ki, az azokra épített közpolitikai katedrális úgy fog kinézni, mint Bejrút a 16 évig tartó polgárháború után. Mielőtt tehát nekilátnánk boncolgatni a készülő új központi tanterv és a hozzájuk csatlakozó kötelező kerettantervek által teremtett tartalmi szabályozó rendszert, vessünk egy pillantást az azok alapjául szolgáló premisszákra" - olvasható az Oktpolcafén.

  • Eduline

"Az Orbán kormány oktatáspolitikai alapköve az a feltételezés, hogy a tanulók azt tanulják, amit tanítanak nekik. (Ezt mértékadó személyektől származó idézetek tömegével lehetne dokumentálni). Azok azonban, akik nem egy átlagos középfokú végzettséggel rendelkező püspökladányi nyugdíjas kutyasétáltató polgár tájékozottsága alapján gondolkodnak oktatásról (hanem például pedagógiával foglalkoznak), pontosan tudják, hogy ez nem igaz. Ennek ellenére az oktatással foglalkozó közönség is hajlamos az önáltatásra, ugyanis gyakran elfelejtkezünk arról, hogy amikor a tanulás eredményeit mérjük („értékeljük”), azt mérjük, amit tanítani akarunk. Arról lehet – és sokszor van is – képünk, hogy mit tanulnak meg a nebulók abból, amit tanítani akarunk, de hogy valójában mit tanulnak, arról kevés" - a teljes bejegyzést az Oktpolcafén olvashatod el.

eduline

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.