A GOSZ honlapján közzétett összegzés szerint egyetértenek azzal az oktatáspolitikai szándékkal, amely a magyar közoktatást értékalapú, a jogok és kötelességek egyensúlyára épülő, az erkölcsi fejlődést és a tudást előtérbe állító rendszerré kívánja formálni. A koncepciónak számos előremutató eleme van, például a tehetséggondozás, az emelt szintű érettségi vizsga felvételi kritériummá tétele, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok legitimációja, a normasértések iskolai kezelése.
   
A 2010 decemberében közzétett koncepció tervezete számos problematikus részt is tartalmaz, néhány meghatározó ponton, különös tekintettel a vezetői és nevelőtestületi jogállásra, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szabályozásának egyes részleteire, az érettségi szabályozásának egyes részeire, a kötelező tanulói óraszámok megállapítására a jelen változatot nem tartják elfogadhatónak.    

Bővítenék az órakeretet: heti két órával többet ülnének iskolapadban a diákok?
   
A GOSZ véleménye szerint az egy osztályra jutó óraszámok a gimnáziumi évfolyamokban nem teszik lehetővé a törvénykoncepcióban megjelenő többletfeladatok elvégzését. A gimnáziumi korosztályok óraszámai évfolyamonként lényegében megegyeznek a jelenlegivel. Ugyanakkor a mindennapos testnevelés, a felsőoktatási felvételihez szükséges két emelt szintű érettségi, valamint a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok harmadik idegen nyelve olyan többletfeladat, amelyet a tantárgyak jellegéből következően csak osztott csoportban lehet megoldani. Külön veszélynek tartják, hogy az új finanszírozási rendszer nem is említi a fenntartói kiegészítés lehetőségét, emiatt a fenntartók jelentős része nem érzi majd feladatának, hogy a törvényben előírt órakeretet bővítse.

Javaslatuk szerint egyrészt bővíteni kellene az órakeretet évfolyamonként legalább heti két órával, másrészt csökkenteni a terheket, a mindennapos testnevelés egy részét a délelőtti órarenden kívüli időszakban történő megszervezésével, illetve a harmadik idegen nyelv bevezetését, választásának fakultatívvá tételével. Javasolják továbbá, hogy kötelezően két idegen nyelvet tanuljanak a diákok, és legyen lehetőség fakultatív módon harmadik vagy akár negyedik idegen nyelv tanulására is.
   
Mi értelme az előrehozott érettséginek?

Véleményük szerint a hat érettségi tantárgy és a természettudományos tantárgyból teendő érettségi vizsga adna értelmet az előrehozott érettséginek. A jelenlegi képzési szerkezetben a gimnáziumok többségének tanrendjében a földrajz és a kémia a 10., a fizika a 11. osztály végére befejeződik. A szakközépiskolák nagy részében (profiltól függően) általában a 9-10. évfolyamon tanítanak természettudományokat, a későbbiekben már csak egy marad közülük. Értelmetlen lenne a tanulmányok befejezése után egy-két évet várni a vizsgával. Éppen ezek miatt a természettudományos tantárgyaknál célszerű lenne lehetőséget adni az előre hozott érettségire, de csak a tantárgy tanulását befejező év vizsgaidőszakában. Nagyon rossz megoldás lenne, ha mindhárom természettudományos tárgyat emiatt a 11-12. évfolyamba húznák fel - írják.
   
Kitérnek arra is, hogy a tervezet az intézményvezetői megbízáshoz kapcsolná a nevelőtestület egyetértési jogát. A nevelőtestület egyetértési joga az intézményvezetőt értelmetlen egzisztenciális függésbe hozza beosztottjaival, ami az intézmény jogszerű, hatékony és takarékos működésére is veszélyt jelenthet - mutatnak rá, hozzátéve: ez a politikai kampányokhoz hasonló, ciklusok közötti intézményi politizáláshoz vezetne. Javaslatuk ezért az, hogy a kinevezőn vagy a fenntartón kívül csak a véleményezés legyen a nevelőtestület és a többi kör lehetősége a kinevezéskor.

MTI