A Báthory István Díjat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Oktatási Szakbizottsága adományozza, a díjazottakra pedig a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tesz javaslatot. A romániai magyarság önrendelkezéséért küzd az EMNT, a másik súlypontot azonban a magyar nyelvű felsőoktatás ügye jelenti - mondta el az átadó ünnepségen Tőkés László püspök. Több évforduló teszi hangsúlyossá a mai rendezvényt - folytatta előadását Tőkés László: "90 esztendővel ezelőtt a bevonuló román csapatok erővel foglalták el a Ferenc József Tudományegyetemet és tették ezzel földönfutóvá az európai rangú magyar intézményt, 50 évvel ezelőtt pedig a Bolyai Egyetemet olvasztották be a Babes román egyetembe, mely lépéssel felszámolták az önálló magyar felsőoktatást."

Ezen történethez kapcsolódik a Partiumi Keresztény Egyetem tíz évvel ezelőtti létrehozása, mely azt követően kezdhette meg működését, miután világossá vált, hogy a Bolyai intézményt nem sikerül visszaállítani, és a tanügyi törvény '99-es módosításával kiskapu nyílt egy magánegyetem megalapítására. "Egyoldalúan kikiáltottuk tehát a Partiumi Keresztény Egyetemet, majd rá egy-két hétre anélkül, hogy összebeszéltünk volna, a magyar kormány kétmilliárd forintos támogatást biztosított egy magyar egyetemi hálózat kialakítására" - így a püspök. Elmondta továbbá: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet a keresztény vezetők hozták létre, mellyel más irányból ugyan, de ugyanazt az irányt szolgálják: a magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítását, mely folyamatnak a rendszerváltozás részévé kellene válnia.

Németh Zsolt a volt díjazottak nevében hangsúlyozta: óriási eredményeket értek már el a határon túli magyarság oktatási intézményrendszerének a létrehozása és a fejlesztése terén, melyekre építeni kell, a kialakított intézményrendszert pedig megvédeni, fejleszteni szükséges. Ennek módjaként pedig Báthoryt említette példaként, aki a racionális megoldásokra törekedett és a diplomácia útján érte el sikereit.

Kovács Lehel István, a BKB alelnöke elmondta, habár 2005-2006-ban felerősödtek Romániában az önálló magyar állami egyetem mellett érvelő hangok, a kérések azonban nem találtak meghallgatásra. Hangsúlyozta: "soha nem volt még ilyen mélyponton a erdélyi magyar felsőoktatás. 1991 és 1993 között nagyon kevés magyar született Erdélyben, akik most kezdik meg tanulmányaikat az egyetemeken, főiskolákon. A létszámhiány miatt szakokat szüntethetnek meg, karokat vonhatnak össze."

Az ez évi díjazottak az emlékplakettek mellett az elsők között vehették át az Erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról szóló könyvet. Szili Katalin, aki az indoklás szerint "nemzetben gondolkodó politikus, elkötelezett a határon túli magyarok és a magyar nyelvű oktatás iránt, az Országgyűlés elnökeként aktívan képviseli nemzetközi fórumokon és a kétoldalú kapcsolatokban is a határon túli magyarság ügyét, alapító elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának, valamint a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumának, számos intézmény, szervezet támogatója" elsőként vehette át a díjat. Őt követte Demény Lajos, Lázár Vilmos, MIDAS, Szatmáry Kristóf, Vermes György és Zsigmond Barna Pál.

(www.edupress.hu)