A fiataloknak csak jót tesz, ha tovább maradnak ágyban, és csak később kezdik meg a napot – véli Oxford egy professzora, miután memóriatesztet végzett a diákokon. Az úttörő tanár felszólította a középiskolákat: kövessék a gyakorlatot, és adjanak reggelente két óra többletet a diákjaiknak – írja a Guardian.

Dr. Paul Kelley, a Monkseaton-i középiskola igazgatója szerint ezzel a lépéssel véget vetnének az ebéd előtti órákban előadásokon szundikáló „tinédzser zombie” korszaknak, hiszen a fiataloknak teljesen eltér a belső órájuk, a kicsikhez vagy a felnőttekhez képest.

Russell Foster, oxfordi idegrendszer-kutató kettőszáz monkseatoni diák memóriáját vizsgálta reggel 9 és délután kettő óra között szópárok alkalmazásával, és kilenc százalékos javulást fedezett fel az ebéd utáni órákra: tanulók reggel 42 százalékon teljesítettek, délutánra ez 51%-ra nőtt.

Az egyik kísérleti alany, a 15 éves Tayler McCullough szerint a nebulók többsége egyetértene a plusz két órával. „Nagyon nehéz kora reggel felkelni. Csupán egy-két gyerek van, aki már korán bent van az iskolában, a legtöbbünk később ér be. Biztos vagyok abban, hogy ez nagyban meglátszana a tanulmányainkon is.”

Kelley tántoríthatatlan az iskolai menetrend megváltoztatásában, szerinte ez jelentősen befolyásolhatja a vizsgaeredményeket. „Tanulóink nem lusták, csupán biológiailag programozottak, a jelenleg alkalmazott renddel egyszerűen megfosztjuk őket azoktól az alvással töltött óráktól, amelyre alapból szükségük van. Ez bizony negatív hatással van az eredményeikre, szellemi és fizikai egészségükre. Noha ez csak most világosodott meg számunkra, fontos a szükséges intézkedések azonnali meghozatala.”

A kutatást végző Foster professzor szerint tíz éves korban a belső óránk átáll, ezért kell a fiataloknak tovább ágyban maradniuk. A szervezet időbeosztásának átrendeződése 20 éves korban tetőzik, ezt követően fokozatosan, 55 éves korunkra áll vissza a 10 éves kor előtti rendszer. Az „időeltolódás” átlagosan két óra, ezért tanácsos a fiatalokat két órával később kelteni. „Gyakorlatilag ártunk nekik a korán keléssel.” Kelley szeretné a döntéshozók támogatását is megnyerni, és már szeptembertől bevezetné az új nyitva tartást.

A tanárember egyébként híres újító oktatási módszereiről. Januárban egy olyan kísérlettel állt elő, mely szerint a magyar érettséginek megfelelő GCSE vizsgán a tanulók 90 százalékot is elérnek, ha a tudás felmérésére szánt időt 20 perces blokkokra osztják, 10-10 perces szünetekkel.