Nukleáris medicina a Kapcsolat Napján

A tüdőrák új kezelési lehetőségei, macedón együttműködés a nukleáris medicina terén, új típusú kooperáció a belgyógyász-angiológus-kardiológus-neurológus között, – többek között ezeket, és számos további izgalmas témát, újdonságot vitattak meg a szakemberek a Kapcsolat Napján.

  • Eduline

Negyedik alkalommal rendezte meg a Kapcsolat Napját a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma a „90 éves az orvosképzés Debrecenben” gondolat jegyében. Lássuk a főbb mozzanatokat:

A tüdőrák kezelésének új lehetősége

Hazánkban évente mintegy 60.000 rosszindulatú daganatban szenvedő új beteg kerül felismerésre, s e betegszámból kb. 36.000-en válnak az elváltozás áldozatává. Az eltérések nagy száma minden olyan társadalmi, közegészségügyi, szociális, egészségügyi beavatkozást sürgetővé tesz, mely segítségével a megbetegedés/halálozás csökkenthetővé válik. Világszerte, s így Magyarországon is, a rosszindulatú folyamatok okozta halálozás első helyén a tüdőrák áll. E tumor kezelésének új lehetősége a „telomerase vaccináció”, melyet a Debreceni Egyetem együttműködésben kíván folytatni a már kedvező tapasztalatokkal rendelkező Oslo-i Egyetem Rákkutató Központjával.

Együttműködés az IMT francia gyógyszeripari képzési központtal

A Gyógyszerésztudományi Kar rendezvényén a meghívottak között szerepelt Franciaország budapesti nagykövete (René Roudaut) továbbá franciaországi Tours város tiszteletbeli konzulja (Roland Nicolin), az IMT francia gyógyszeripari képzés központjának vezetője (Patrick Hibon De Frohen), a Tennesse Egyetem (USA) dékánja (prof. Dick Gourley) Memphisből, a TEVA Gyógyszergyár ZRt. vezérigazgatója (Dr. Hegedűs Lajos), a budapesti Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja (Prof. Dr. Klebovich Imre), valamint dékánhelyettese (Dr. Antal István).

A rendezvény fő célja a kapcsolatépítés volt, amely igen hatékony és alapvető fontosságú az ipar, az oktatás és gyógyszerészképzés területén. A kapcsolatépítés lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők megismerjék, valamint rálátásuk legyen egymás oktatási, kutatási és gyógyszeripari tevékenységére a különböző országokban. Ez a kapcsolatépítő rendezvény mindig gazdag információforrás, továbbá lehetőséget biztosít számos tapasztalat megszerzésére.

Macedón együttműködés a nukleáris medicina terén

A „Kapcsolat Napja” eseménysorozatban delegáció érkezett a Macedóniai Bitola városából a Nukleáris Medicina Intézetbe. A delegáció az Intézetben található korszerű radiokémiai berendezésekkel és a PET-CT technológiával ismerkedett meg. A bitolai delegáció vezetője Dr. Kuzmanovski Dimce, a bitolai kórház igazgatója, tagjai: Stefan Talev, főigazgató-helyettes, projekt menedzser, Jovan Georgievszki, a nukleáris medicina osztály vezetője, Trajkovszka Keti nukleáris medicina szakorvos és Risteski Ljuben fizikus.

A látogatás alkalmával a delegáció tájékoztatást kapott a Nukleáris Medicina Intézetben folyó radiokémiai tevékenységről, oktatási és kutatómunkáról, eszközparkról és fejlesztési tervekről. Helyszíni körbejárás után a delegáció és az intézet szándéknyilatkozatot írt alá a nukleáris medicina, ezen belül a PET-CT területén kialakítható jövőbeni szakmai együttműködésről.

Új típusú együttműködés a belgyógyász-angiológus-kardiológus-neurológus között

Az alsóvégtagi érszűkület, szívinfarktus, agyi infarktus (agyvérzés, szélütés) gyökere közös, az érelmeszesedés. A rizikófaktorok sem különböznek lényegesen: magas vérnyomás, cukorbetegség, a zsíranyagcsere zavarai. Ezt felismerve a Debreceni Egyetem a belgyógyász-angiológusokkal, a neurológusokkal és a stroke szakemberekkel összefogva egy új gondozási formát dolgozott ki: belgyógyászati, a központi idegrendszeri panaszokkal érkező betegeket komplex módon vizsgálják át, kitérve a szív és az agy keringésének problémáira. Ez a szakrendelés és gondozás tehát nem szűkül „csak” a központi idegrendszert ellátó erekre, vagy „csak a szív” megbetegedéseire, hanem a beteget, mint egészet vizsgálja.

Egy iskola az egészségért – az atópiás gyerekek és szüleik gondozása

Az atópiás gyerekek és szüleik számára könnyebbséget jelenthet, ha nemcsak a rendelés keretében kapnak rövid információt a krónikus bőrbetegség jellegéről, lefolyásáról, valamint javaslatot a kezelésről, hanem mindezt szervezett klubfoglalkozás, kötetlen beszélgetés keretében, esetleg gyermekükkel együtt játékos foglalkozások során tehetik meg. Ez a gondolat adott ötletet ahhoz, hogy Európa más országaihoz hasonlóan a Debreceni Egyetem is teret adjon ennek a nem mindennapi orvos-beteg találkozásnak. Az atópia iskola azoknak a családoknak nyújt segítséget, akik atópias dermatitises gyermeket nevelnek, akik többet szeretnének megtudni a betegség okairól, lefolyásáról, a terápiás lehetőségekről, ill. a gyógyulási esélyekről. A Debreceni Egyetem fontosnak tartja, hogy a szülők mellett a gyerekek is aktívan részesei legyenek a foglalkozásoknak, játékos formában tanulják meg a bőrtünetek kezelését, önállóan is el tudják végezni a mindennapi bőrápolást az aktuális tüneteknek megfelelően. A rendezvényeket mindig az igényeknek megfelelően alakítják, havonta vagy kéthavonta tervezik az összejöveteleket, játszóházban, óvodában, klubhelyiségekben. A tanácsadás történhet előadások formájában, melyeket kérdések és megbeszélések követhetnek. A bőrápolás módozatairól, az új terápiás lehetőségekről gyakorlati képzést is szerveznek, amikor lehetőség nyílik a különböző fürdetők, krémek és kenőcsök alaposabb megismerésére, esetleg kipróbálására. Gyermekpszichológus segítségével, a betegséggel összefüggő lelki problémák is feltárásra kerülhetnek. Mindez idő alatt a gyerekek rajzolással, bábozással tölthetik az időt. Ezek az összejövetelek alkalmat adnak arra is, hogy a hasonló problémákkal küzdő felnőttek és gyerekek találkozhassanak, és kérdéseikre választ kapjanak.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.