Népszerűtlen természettudományos szakok - mit lehet tenni?

A Debreceni Egyetem az ősz elején konkrét javaslatokat fogalmaz meg az oktatási kormányzatnak, mivel - indoklása szerint - érzékeli többek között a természettudományos képzés területén országosan tapasztalt jelentkezési szám visszaesését.

  • Edupress

A Debreceni Egyetemen sem maradt el a természettudományos képzés területén országosan tapasztalt jelentkezési szám visszaesés, és ezzel együtt a felvételihez szükséges pontok nagyságának csökkenése. "Ennek a problémának a megoldására országos erőfeszítésekre van szükség, hogy növekedjen az érdeklődés a fizikus, kémikus, vegyész, biológus szak iránt. 

A Debreceni Egyetem az ősz elején konkrét javaslatokat fogalmaz meg az oktatási kormányzat felé a természettudományos középiskolai oktatás súlyának növelésére, továbbá annak mérlegelésére, hogy a matematika kötelező tárgyi kizárólagossága szűnjön meg és a matematika helyett kötelező érettségi tárgyként választható legyen a fizika, a kémia, vagy a biológia is" - mondta el Dr. Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora.

A többi egyetem is hasonló helyzetben van. Míg 10 éve csak maximális pontszámmal lehetett bejutni az ELTE fizika szakára, addig ma a ponthatárok messze elmaradnak egy gazdálkodás vagy marketing szakiránytól. Az alábbi táblázatban látszik, hogy egyedül az ELTE matematika költésgtérítéses szakára volt 300 feletti ponthatár. Tanári szakot a 4 nagy tudományegyetem közül csak a DTE szándékozott indítani, a többi egyetem meg sem hirdette a képzést.

FizikaKémiaMatek
DTE A203224213
DTE Kn. i.n. i.n. i.
ELTE A261216260
ELTE K164216392
SZTE A201238240
SZTE K201205240
PTE A246261254
PTE K160160160

A 2008-as

ponthatárokat részletesen itt találja.

edupress.hu / eduline.hu

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu