Fürdés a szökőkútban

Hogyan kerülnek öltönyös, kosztümös egyetemisták a szegedi szökőkutakba? Az orvostudományi kar frissen végzett hallgatói így szokták megünnepelni az államvizsgát (már ha sikeres) és az egyetem végét. Van, aki ünneplőben ugrik be a szökőkútba, van, aki jelmezt ölt - a lényeg ugyanaz.

Szegedi griffendél

A dolognak semmi köze a Harry Potterhez, most a Szegedi Tudományegyetem címeréről van szó. Azon ugyanis a címerpajzs álló, hegyestalpú pajzs, felső részében Klebelsberg Kunó címeréből átvett aranyozott griff helyezkedik el. Az aranyozott fáklya a tudományokra utal, a kapubástya pedig Kolozsvár címeréből került a jelképbe - utalva arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem a kolozsvári egyetem jogutódja.

Diplomás szűzlányok

Sok egyetemen keringenek különböző legendák kegyetlen professzorokról és varázserejű szobrokról. Az SZTE-n például az a monda járja, hogy az Aradi téren álló Rákóczi-szobor lova dobbant egyet a jobb mellső lábával, ha diplomás szűzlány halad el előtte.

Zenélő óra

Ez a város egyik különlegessége. A dóm főbejáratával szemközti egyetemi épület falába épített zenélő óra a középkori egyetemek egyik szimbóluma. Az időmérő számlapja körüli kis ajtókon az egyetemi tanács alakjai és a ballagó diákok sétálnak körbe-körbe. Sőt, néha még a "Ballag már a vén diák" is felcsendül.

Hogyan lett a paradicsompaprikából Nobel-díj?

Szent-Györgyi Albert Szegeden, helyi paradicsompaprikából nyerte ki a C-vitamint, és ezzel forradalmasította az orvostudományt. Azt mindenki tudja, hogy Nobel-díjat kapott, de azt már kevesebben, hogy az egyetem rektoraként is dolgozott. A hallgatók kedvence lehetett: bevezette az ötórai teázást, szívesen röplabdázott a diákokkal az egyetem udvarán, és színházi előadásokat is szervezett. És motorral járt.

Cikksorozatunk korábbi részeit itt olvashatjátok el: DE, ELTE, Corvinus, Műegyetem.