Hétfőn kezdődött a Magyar Filmhét, jobbnál jobb filmeket nézhettek meg.
A 3. Magyar Filmhét programjában Deák Kristóf Oscar-díjas kisfilmje, a Mindenki a mustra kisjátékfilmes blokkjában kedden és szerdán is látható lesz a Cinema City Aréna moziban.
A nevezett filmek mellett egyetemisták alkotásait, a Filmarchívum által restaurált, digitalizált munkákat is vetítenek, illetve közönségtalálkozók is lesznek.
Kedden a 100 éve született Fábri Zoltán Ötödik pecsét című filmje lesz látható, az Egy kupac kufli - Sose együnk gombát reggelire című animációs film vetítése után pedig Pálfi Szabolcs és Jurkik Kristóf rendezőkkel, Dániel András íróval és M. Tóth Géza producerrel lehet beszélgetni.
A #sohavégetnemérős című film vetítése után Tiszeker Dániel és Lévai Balázs várja a Filmhét közönségét, este pedig a Gondolj rám vetítése után Kern Andrással, a film főszereplő-rendezőjével beszélgethetnek az érdeklődők.
A harmadik napon a Filmarchívum által restaurált, digitalizált filmek közül Gárdos Péter ikonikus alkotását, a Szamárköhögést mutatják be, majd Till Attila filmje, a Tiszta szívvel kerül vetítésre. A film után Stalter Judit, Fenyvesi Zoltán, Fekete Ádám és Thuróczy Szabolcs várja nézőket. Késő este Sinka István Fekete bojtár vallomásai és Móricz Zsigmond Barbárok című novellája alapján készült A fekete bojtár című tévéfilm rendezőjével és Vitézy Lászlóval is lehet beszélgetni, a Gondolj rám vetítése után pedig Kern András, az Arany Medve-díjas Testről és Lélekről munkát követően pedig Enyedi Ildikó rendező és Mécs Mónika producer várja a nézőket.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
