Egyáltalán nem lányoknak való, vagy megéri nőként mérnöknek tanulni?

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói és oktatói válaszoltak a kérdésre: miért éri meg nőként mérnöknek tanulni.

  • Eduline
Shutterstock

Mostanában tartják több amerikai egyetemen az Introduce a Girl to Engineering azaz Vezess be egy lányt a mérnöki tudományba! napot, ami amerikai találmány ugyan - írja a Qubit - de Magyarországon különösen aktuális, hiszen nálunk még az Európai Unió-s átlagnál is jóval kevesebb nő dolgozik mérnökként.

Ennek apropóján meg is kérdezték a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóit és oktatóit arról, milyen nehézségekkel szembesülnek, és hogy megéri-e mégis nőként mérnöknek tanulni Magyarországon.

Safety first! - mit csinál egy munkavédelmi mérnök?

Safety first - ez a mottója a munkavédelmi mérnököknek. De milyen feladataik vannak, milyen ismeretekkel és tulajdonságokkal kell rendelkezniük? És kiből lesz jó munkavédelmi mérnök? Utánajártunk. "Terepen is kell lenni, de időnként az irodában is végezni kell a feladatokat" - szögezi le Dávid, a győri Széchenyi István Egyetem gépészmérnök hallgatója, amikor arról kérdezzük, hogyan képzeli el egy munkavédelmi mérnök munkanapját.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.