Milyen az informatikus szakokon tanuló egyetemisták elképzelése a karrierjükről, mivel szeretnének foglalkozni? Egy friss kutatásból kiderül.
Az eNET 2018 májusában kérdőíves kutatással mérte fel a leendő informatikusok szakmai gyakorlattal, karrierrel kapcsolatos elképzeléseit, várakozásait. A kutatás 18 hazai felsőoktatási intézmény és 1122 informatikus hallgató részvételével zajlott.
A megkérdezettek közül a legnagyobb arányban a gazdaságinformatikusok és a mérnökinformatikusok képviseltették magukat, 37% és26%-ban. Ezt követte a programtervező informatikus szak 18%-kal. Nagyon kis elemszámban válaszoltak még az informatikus könyvtáros, animáció és üzemmérnök-informatikus szakok hallgatói, ezen képzések kisebb létszámmal indulnak és csak néhány helyszínen folynak hazánkban.
A válaszadók 12%-a még idén, legnagyobb része (több, mint 57%-uk) várhatóan 2019-ben vagy 2020-ban fog végezni.
És hogy mivel szeretnének foglalkozni?
A megkérdezettek több mint ötöde (21%) játékfejlesztő szeretne lenni, amivel ez tűnik a leginkább kívánatos területnek a hallgatók körében. További szimpatikus elhelyezkedési területek az informatikusok számára még a mobilfejlesztő, IoT fejlesztő, hálózatmérnök, tesztmérnök és webfejlesztő. Kevésbé vonzó szakmák a megkérdezettek között a projektmenedzser, IT menedzser, oktató/tanár, gazdaságinformatikus, adatelemző, adatbiztonsági szakember, adatbányász vagy adatbázis fejlesztő. Az informatikusok kicsit több, mint negyede (28%) nem tudja még, hogy mivel szeretne foglalkozni.
370-430 ezer forintos kezdőfizetést kapnak azok, akik ilyen képzéseket végeznek
Nem csillapodik a kereslet a képzett junior programozók iránt a Codecool tapasztalatai szerint, a kezdő programozók 370-430 ezer forintos fizetést kapnak. Az eddig álláshoz juttatott kétszáz Codecool tanuló kezdőfizetésének elemzéséből úgy tűnik, hogy kielégíthetetlen a munkaadói oldal felvevőképessége. Még a tavaly végzettekénél is jobb fizetési feltételekkel helyezkedtek el a legutóbb kifutott végzős diákjai.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
