Több mint egy évtized után emelkedhet a felsőoktatási intézményekben a hallgatói normatíva, a felsőoktatási törvény tervezett módosításával 2020. február 1-től a mostani 119 ezer forintról 166 600 forintra - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden az MTI-vel.
A szaktárca az MTI kérdésére közölte: ezzel a lépéssel megvalósul a szociális és tanulmányi ösztöndíj növekedése, a hallgatók sikerességét is segítve. Rámutattak: az intézkedés kötődik az EMMI és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) között fennálló stratégiai együttműködéshez.
Ismertetésük szerint a hallgatói létszámok iránya alapján átlagosan 116 ezer állami (rész)ösztöndíjast érint az emelés, amelynek 2020. évre vetített költségvetési hatása - a további évekre beépülően - 4 milliárd forint. E fölött realizálódik még a hallgatóknál a 2018. szeptember 1-jétől a szociális jellegű ösztöndíjak 40 százalékos emelése, amelynek költségvetési hatása 2018-ban 4 hónapra 750 millió forint, 2019. évre a 2018-as emeléssel együtt (teljes évet nézve) 6.5 milliárd forint.
A minisztérium kitért még arra, hogy a doktori képzésre felvehető állami ösztöndíjas létszám is emelkedik 2019. szeptember 1-jétől, a korábbi években biztosított 1300 helyett 2000 hallgatóra. Ezzel a lépéssel szélesedik a legmagasabb képzési szinthez való hozzáférés lehetősége, ezzel is előmozdítva a legmagasabban képzettek számának növekedését, valamint a felsőoktatási intézmények oktatói-kutatói utánpótlását.
A parlamentnek az emberi erőforrások minisztere által benyújtott törvényjavaslat, amelyet az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztettek, tartalmazza még, hogy a kancellári pályázatokat bíráló bizottságban indokolt az érintett intézmény rektorának részvétele, amely a későbbi együttműködés alapjául szolgálhat.
A rektoroknál a hatvanötödik életévig tartó magasabb vezetői megbízásról szóló szabályt enyhítenék, a kormány álláspontja szerint az intézmény vezetésében nagy tapasztalattal bíró rektoroknál indokolt lehetőséget biztosítani egy korlátozott időtartamban a hosszú távú programok, intézményfejlesztések végig vitelére. Az oktatói munkakör betöltésének hetvenedik életévig szóló határideje továbbra is fennáll.
Emelkedhet a hallgatók tanulmányi ösztöndíjának összege
Nemcsak a szociális támogatások, a tanulmányi ösztöndíjak összege is emelkedhet, ha elfogadják a Kásler Miklós miniszter által benyújtott törvényjavaslatot.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
