Előre leszögezzük: a lista bővíthető. Megtaláltátok a tanév legnagyobb oktatási nyelvújítóját? Írjátok meg itt, kommentben! Íme, a mi listánk:

Tücsökszak: Parragh László, a felsőoktatás átszabásába is bevont Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének újítása. Parragh szerint a tücsökszak az, ahova "ha bejutok, bármi lehet belőlem". Gyorsan példát is hozott, kiváltva ezzel az ország andragógushallgatóinak haragját, majd hozzátette: "engem senki nem fog meggyőzni, hogy az andragógia a legfontosabb szak".

Hangyaszak és orchideaszak: a Parragh-féle nyelvújításba Klinghammer István felsőoktatási államtitkár is beszállt, mi több, új fogalmakat alkotott. Szerinte a tücsökszak az, amelyet egyetemek indítanak, de nem egy tudománnyal foglalkoznak, a hallgatók maximum szakmát szereznek. "Van tücsökszak, hangyaszak és orchideaszak: ez utóbbi értékes és ritka, kis létszámú képzés. Ilyen például a geofizikus vagy a meteorológus, de az egyiptológia vagy a keleti nyelvek is, mivel az itt tanulók egyfajta hidat képeznek más kultúrák felé" - mondta, hozzátéve: "miközben a hangyaszakokon a diák reggeltől estig el van foglalva a labormunkával és a szemináriumokkal, a tücsökszakokon ez nem jellemző".

Lelkiismereti KRESZ: Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár legújabb nyelvi leleménye, a - kormánypárti oktatáspolitikusok között is vitát kiváltó - Magyar Pedagógus Kar etikai kódexének szinonimája. Az államtitkár szerint a tanárok és tanítók etikai kódexe "nem fenyegető eszköz, hanem olyan, mint a lelkiismereti KRESZ, be kell tartani, különben kár vagy baj származik a helytelen cselekdetekből".

Értékteremtő képzések: vagyis a természettudományi és a műszaki szakok, legalábbis a felsőoktatási államtitkár szerint. Egy júniusi interjúban Klinghammer István azt mondta, hogy "megbillent az arány" a képzések között, mivel az "értékteremtő" természettudományi és műszaki képzések szerepe visszaszorult. Hozzátette: a "humántudományok, a kultúra nagyon fontos, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak". Pár nappal - és több tucat mémmel - később a minisztérium pontosított: "Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár Népszabadságnak adott interjújából néhány sajtóorgánum kiragadott egy mondatot a szövegkörnyezetből, és annak más értelmezést adott. Az interjúban Klinghammer István arra utalt, hogy vannak GDP-t termelő tudományágak és vannak az embereknek boldogságot és örömet okozó tudományok. Ez egyébként az interjú helyes értelmezése".

Egyetemfoglalás: valóban nem akkora nyelvi lelemény, mint a fentiek, de az is tény, hogy korábban legfeljebb a horvát hallgatók akcióit illettük ezzel a szóval. Egészen januárig. Utcai demonstrációval kezdődött és egy korrekt megállapodással ért véget a másfél hónapig tartó egyetemfoglalás az ELTE bölcsészkarán. 

Télirózsás forradalom: hogy pontosan melyik is volt a "télirózsás diákforradalom" a sok decemberi tüntetés közül, azt fejből már mi sem tudjuk, úgyhogy kikerestük: a dátum december 19., ekkor dobáltak rózsákat a keretszámvágás miatt nem épp a legjobb kedvükben lévő diákok a Margit hídról a Dunába, és erről a tüntetésről állítottak elő három hallgatót a rendőrök.

Pistának jó lesz: aligha kell elmagyaráznunk, mit is jelent ez. Az ATV februárban írt arról, hogy világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján készített listákat a gólyákról az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatói önkormányzata. A listán szereplő jelzők valóságos mémáradatot indítottak el, a legnagyobb "sikert" azonban a "Pistának jó lesz" megjegyzés aratta. Pista egyébként Szávay István, az ELTE BTK HÖK akkori elnöke, jelenlegi jobbikos képviselő.

Azatizenhatszak: írjuk mi, ti pedig pontosan tudjátok, milyen szakokról beszélünk. Ez az a tizenhat képzés, amelyen a keretszámok eltörléséről szóló kormánydöntés ellenére sem lettek volna állami ösztöndíjas helyek, aztán a HÖOK és Balog Zoltán miniszter megállapodott, hogy mégis lesznek. Persze csak azoknak, akik elérik a központilag, előre meghatározott ponthatárt.