A felsőoktatási törvény módosításáról kirobbant nemzetközi vitában is egyetlen szereplő meghallgattatáshoz való joga csorbult, mégpedig a magyar kormányé - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a XXI. Századi Intézet által a Terror Háza múzeumban rendezett csütörtök délutáni vitán. Ugyanezt már megéltük 2010-11-ben, a médiatörvénnyel, az alaptörvénnyel és egy sor más intézkedéssel kapcsolatban - jelentette ki, és hangsúlyozta, az intézkedés célja az, hogy minden egyetem azonos feltételek között működjön Magyarországon.

Oktatási miniszterként Mádl Ferenc már 1993-ban felhívta a figyelmet arra, hogy "vannak aggályos részei" a CEU működésének - mondta.

Kovács Zoltán kiemelte: nem kiugróan szigorúak az új szabályok, hiszen Németország egyes tartományaiban például nem is működhetne ez az intézmény. Meg kellene érteni, hogy a világban a döntések meghozatala továbbra is állami keretek között működik - mondta.

Az intézménnyel kapcsolatos állami megállapodás előírásával kapcsolatban Kovács Zoltán kijelentette, "ha ilyen nagy támogatást sikerült egy nem létező veszedelem elhárítására felállítani, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy egy létező entitás megvédése érdekében is meg tudja teremteni ezt a politikai támogatást" a CEU.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, egyetemet alapítani egyetlen államban sem könnyű, de "az, hogy vannak feltételek, az nem a tanszabadság kérdése".

Az Európai Bizottság ez ügyben indított kötelezettségszegési eljárása "nagyon szép és objektív fokmérője" lesz annak, hogy jogszerű volt-e a jogszabály módosítása - fogalmazott.

Schmitt szerint "nemzetközi hazugságkampányba" kezdett a CEU

Schmidt Mária történész, a XXI. Századi Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója a megváltozott jogszabályi keretekhez alkalmazkodást állította szembe azzal, hogy privilégiumainak megtartása érdekében "nemzetközi hazugságkampányba kezd" az egyetem.

Hozzátette: ha "a politikai támadássorozatot a CEU most egy kicsit szüneteltetné", és megpróbál megfelelni a "nem olyan nagyon nehéz" követelményeknek, akkor "sokkal jobban fel lehetne készülni az új tanévre".

A történteket sértőnek nevezve kifejtette: ő büszke arra, hogy egy szabad és demokratikus állam polgára, megjegyezve, hogy jóindulatú tárgyalás kellett volna a kötelezettségszegési eljárás kilobbizása helyett.

CEU-rektorhelyettes: "ön sem virtuális egyetemen végzett"

Enyedi Zsolt, a Közép-európai Egyetem rektorhelyettese szerint viszont az elmúlt hetekben épp a közvetlen dialógusra nem nyílt módjuk a kérdésben, és hangot adott azon álláspontjának, hogy a törvénymódosítás révén politikusok fognak dönteni az egyetem megmaradásáról.

Szerinte a magyar állam alakította ki az ügyben a bonyolult jogi helyzetet: Bulgáriában például az ottani amerikai egyetem mindkét ország diplomáját kiállíthatja, és harmincnál több amerikai egyetem működik más országban, így "valójában ez egy teljesen bevett modell".

Ez nem egy virtuális egyetem: ön sem egy virtuális egyetemen végzett - fordult a szintén a CEU-n végzett Kovács Zoltánhoz Enyedi Zsolt, aki arról is beszélt, hogy a magyarországi és a nemzetközi kiállás nélkül "rég félre lettünk volna söpörve".

Fodor Éva az intézmény másik rektorhelyettese a vitában azt emelte ki: a törvényjavaslat nem az Oktatási Hivatal vizsgálata során előkerült "apróbb problémákra" összepontosít, az pedig, amit az Európai Unió és annak több vezetője kifogásol "nagyon messze van a technikai problémától".

Kérdésre válaszolva azt közölte: nem szóltak bele kívülről abba, mit oktatnak, de a tanszabadság része az államtól való függetlenség, az intézményi autonómia, amiért a középkor óta küzdenek az egyetemek.