Így szerezhettek diplomát ingyen: külföldi egyetemek tandíj nélkül

Erasmus helyett vagy után külföldi diplomát szereznétek skandináv, német vagy skót egyetemeken? Több európai országban ingyenes a felsőoktatás: mutatjuk, melyekben.

  • Eduline
Külföldön tanulnátok? Cikksorozatban gyűjtöttük össze a legfontosabb infókat
shutterstock

Ausztria és Németország

Tavaly óta már Németország egyetlen tartományában sincs tandíj az állami egyetemeken, viszont félévente 150-250 eurót (46-77 ezer forintot) kell fizetni tanulmányi hozzájárulásként, amely fedezi az egyetemi szolgáltatások költségét, és van, ahol tömegközlekedési bérletet is kaptok érte. Számítsatok rá, hogy havonta 500-800 euróra (155-248 ezer forintra) lesz szükségetek attól függően, hogy koliban vagy albérletben laktok.

Ausztriában szemeszterenként mindössze 17,5 eurós (5400 forintos) regisztrációs díjat kell fizetnetek. A képzési időn túl két félévig tanulhattok ingyen alap- és mesterképzésen is. Bécsben 600-800 euróval (186-248 ezer forinttal) kell számolnotok havonta. A németországi továbbtanulásról itt, az osztrák felsőoktatásról pedig itt olvashattok részletesen.

Skandináv országok és Finnország

EU-s állampolgárként a skandináv országokban sem kell fizetnetek, a megélhetés viszont nem olcsó: Dániában havi 4900-6400 koronára (203-266 ezer forintra), Svédországban 6000-9250 koronára (198-306 ezer forintra), Norvégiában pedig 9000 koronára (303 ezer forintra) lesz szükségetek. Pályázhattok ugyanakkor ösztöndíjakra, vagy dolgozhattok részmunkaidőben. A dán felsőoktatásról itt, a svéd rendszerről itt, a norvég egyetemekről pedig itt olvashattok.

Finnországban is ingyenes a felsőoktatás, havonta 700-900 euróból (217-279 ezer forintból) jöhettek ki. Részletes összefoglalónkat itt találjátok.

Skócia és Görögország

Skóciában az alapképzést végezhetitek el ingyen, a mesterszakokért már fizetni kell. A megélhetés ugyanakkor itt a legdrágább: havonta 900 fontos (385 ezer forintos) költséggel kell számolnotok. A skót felsőoktatásról itt olvashattok részletesen. Görögországban is az alapképzések tandíjmentesek, a családotok anyagi helyzetétől függően pedig ingyenes szállást és étkezést is kaphattok - a részleteket itt találjátok.

Meddig jelentkezhettek a különböző országok egyetemeire? Itt nézhetitek meg a határidőket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde