Hoffmann Rózsa politikai hátszelű csoportnak nevezte a demonstrációkat szervező Hallgatói Hálózatot, Orbán Viktor mérsékelteknek nevezte a tiltakozó egyetemistákat. Kinek van igaza?

A múlt szerdai eseményekről azt gondolom, hogy nekünk oda kell figyelnünk az összesen 350 ezer egyetemi, főiskolai hallgató véleményére, de ezeknek a véleményeknek és érdekeknek rendezett formában kell eljutniuk a tárcához. Az érdekképviseletnek van egy rendje, ezt ma legitim módon a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége végzi. Az, hogy időről időre vannak olyan kisebb csoportosulások, amelyek hallatják a hangjukat, rendben van, de ezeknek be kell illeszkedniük a nagy hallgatói érdekképviseletbe, ott kell - az adott esetben akár szélsőséges – véleményüknek hangot adni. Demokratikus berendezkedésű országban felhatalmazás nélkül a legjobb szándéktól vezérelve sem lehet egy adott csoport nevében hitelesen megszólalni.

Azért azt mindenki tudja, hogy hosszú folyamat, mire valaki hallgatói önkormányzati tag lesz. Ezeknek az egyetemistáknak most van bajuk a keretszámokkal. Ha a Hallgatói Hálózat tagjai időpontot kérnének az államtitkárságtól, hajlandóak lennének egyeztetni velük?

A 350 ezer magyar egyetemista véleményét most a HÖOK képviseli. Azzal, hogy öt-húsz-száz vagy ötszáz hallgatónak ettől eltérő, radikálisabb vagy szélsőségesebb véleménye van, azért kell óvatosan bánni, mert könnyen lehet, hogy ez nem egyezik meg a többség véleményével. Ha megkeresne engem a Hallgatói Hálózat, akkor azt kérném tőlük, hogy olyan véleményt hozzanak, amely keresztülment egy széles hallgatói érdekegyeztetési folyamaton. Hozzanak létre egy fórumot, ahol a véleményeltéréseket, a nézetkülönbségeket le tudják rendezni.

A HÖOK és a Hallgatói Hálózat kifogásai nem különböznek nagyon, mind a két szervezet tiltakozott a hallgatói szerződések bevezetése és a 2012-es keretszámok ellen. Az tény, hogy az eszközeik különböznek.

Ezt azért vitatnám. A HÖOK nem mondja azt, hogy a kormány azonnali hatállyal vonja vissza az új felsőoktatási törvényt, ilyen radikális kijelentéseik nincsenek. A HÖOK kifogásait ismerjük, ők is vitatják a hallgatói szerződések és a keretszámok egyes pontjait, ezekről folyamatosan beszélünk velük. Ettől nagyságrendileg eltér a HaHa követelése.

Nem a Hallgatói Hálózat az első és egyetlen szervezet, amely tiltakozik a 2012-es felvételi keretszámok ellen. Hoffmann Rózsa a múlt szerdai tüntetés után azonnal leszögezte, hogy nem vonják vissza a keretszámokat. Egy pillanatra sem bizonytalanodtak el?

A keretszámokról szóló kormánydöntést nem lehet visszavonni. Ha az összlétszámot nézzük, európai összehasonlításban korrekt, az alap- és osztatlan képzéseken közel 34 ezer, a mesterképzéseken megközelítőleg húszezer állami ösztöndíjas hely lesz, és ehhez jön még 15 500 részösztöndíjas. Ha idén is körülbelül 100 ezer hallgatót vesznek fel az egyetemek és főiskolák, akkor minden második diáknak száz százalékban támogatja a tanulmányait az állam. A belső elosztás valóban vitákat generált, vannak olyan népszerű szakok, ahova nem került annyi ösztöndíjas hely, amennyi megfelelne az igényeknek. De egy dolog a mai középiskolások igénye és érdeklődése, és egy másik a gazdaság hosszú távú érdeke.

Ez az érvelés megbicsaklik a gazdasági és jogi képzéseknél. A diplomás pályakövetés adatai szerint a végzettek gyorsan elhelyezkednek, jól keresnek, adót fizetnek. Ők is hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez.

Az államnak ott kell nagyobb szerepet vállalnia a felsőoktatás finanszírozásában, ahol a piaci igény nem biztosít kellő utánpótlást. Minden statisztikából látszik, hogy azokon a képzési területeken, ahová most az állam jelentősebb létszámot csoportosított át, ott nincs akkora kereslet a szakokra, hogy az hosszú távon biztosítaná a szakember-utánpótlást. Nem mondom azt, hogy túlképzés van, mert nemcsak Magyarországot kell nézni, hanem az európai munkaerőpiacot is, de utánpótlás-problémák egészen biztosan nem lesznek, ez a jogászképzésre hatványozottan igaz. Ahol az állam látja, hogy ilyen gond nincs, ott nem kell beavatkozni, mert a hallgatók ösztöndíjakkal, saját befektetéssel és diákhitellel meg tudják oldani saját képzésüket.

Vagyis az alapján osztották el a helyeket, hogy mire van szüksége a magyar gazdaságnak, ugyanakkor azokra a képzésekre kisebb támogatást csoportosítottak, ahova sok diák jelentkezik?

Én úgy fogalmaznék, ahogy az imént fogalmaztam. Persze ezeken a területeken is kell biztosítani állami támogatást. Ilyen a diákhitel II. Ez is egy állami támogatási forma, csak a támogatás visszafizetésének más feltételei vannak, mint az ösztöndíj esetében.

A kiemelt képzési területek közül kilóg a természettudomány. A diplomás pályakövetési adatok szerint magas a pályaelhagyók száma, alacsony a kezdő bér, és hosszú az álláskeresési időszak. Ennek ellenére itt is emelték a keretszámokat. Miért döntenének úgy a diákok, hogy ezekre a képzésekre jelentkeznek?

Megéri erre a területre menni, mert ez a nemzetstratégia iránya, az elkövetkező időben egyértelműen az egészségipar, a környezetipar és a járműipar kap hangsúlyt. Most a gimnazistáknak, a tanáraiknak és a szüleiknek azt is kell nézniük, hogy milyen kormányzati döntések vannak, és azok milyen trendet mutatnak. A keretszámok rendszerében egyébként mindig is volt, és most is van rugalmasság, a pótfelvételi időszakában van egy átcsoportosítási lehetőség. Viszonylag jelentős mozgástér szokott nyílni a mesterképzéses keretben, és előreláthatólag kellő mozgástér marad az alapképzéseken is.

De a pótfelvételin csak költségtérítéses alapszakokra lehet jelentkezni. Ha az egyetemek nem tudják betölteni a létszámkeretet például a műszaki szakokon, akkor akár más képzési területre is átcsoportosíthatják a megmaradó helyeket?

Az intézményeknek évek óta van lehetőségük arra, hogy a képzési területen belül olyan szakokra csoportosítsanak át helyeket, amelyek népszerűbbek. Most új elem a részösztöndíj, meg kell vizsgálnunk, hogy ezeket a helyeket fel tudják-e tölteni az egyetemek. Itt ugyan tapasztalatok híján nehéz megbecsülni az arányokat, de számítunk szabadon maradó helyekre. Az elosztás eddigi szabályait itt is felül fogjuk vizsgálni, az állam beavatkozóbb lesz.

Vagyis a pótfelvételi előtt is központilag osztják majd szét a helyeket?

Így van. Ezzel a lehetőséggel az előző években nem élt a kormány, hanem hagyta, hogy az intézmények osszák el a fennmaradó helyeket.

Arra számítanak, hogy állami ösztöndíjas helyek is maradnak?

Az alap- és osztatlan képzéseken valószínűleg csak részösztöndíjas helyek maradnak majd, a mesterképzéseken azonban – ahogy minden évben – állami ösztöndíjas létszám is maradhat.

A jogi, társadalomtudományi és gazdasági képzések a pótfelvételin kapnak némi részösztöndíjas keretet?

A januári kormányrendelettel meghatározott irányt a korrekció során is tartani fogjuk. Ha már a gazdasági képzéseket említette, ott azért van háromezer állami ösztöndíjas hely a mesterképzéseken, ami egy jelentős szám. Arra szeretnénk ösztönözni a hallgatókat, hogy itthon folytassák a tanulmányaikat a mesterszakokon. Ez egy eszköz a nyugati agyelszívással szemben, a nyugat-európai egyetemek ugyanis ingyenes mesterképzésekkel csábítják magukhoz a magyar diákokat.

A jogászképzésre ötven-ötven állami helyet kapott az ELTE és a Pázmány. Mi lesz, ha a felvételizők pontszámegyenlősége miatt nem lehet tartani ezt a létszámot?

Nem ismeretlen számunkra a probléma, a határon valóban lehet egy kis torlódás. Ez nyilván felülírja majd a létszámot.

Negatív vagy pozitív irányba változtatnának a létszámon?

Mindig a hallgatók javára.

Pozitív irányba?

Igen.