Kevesebb az igazolatlan hiányzás az iskoláztatási támogatás megvonása miatt

Ózdon minden tizedik iskolakerülő visszaül a padba, de azok nagy többségét, akik hónapokig nem jártak iskolába, nem...

  • Eduline
MTI
Ózdon minden tizedik iskolakerülő visszaül a padba, de azok nagy többségét, akik hónapokig nem jártak iskolába, nem sikerült visszaterelni az oktatási intézményükbe - írja a hirado.hu.

Továbbra is visszatartó erőt jelent az a rendelkezés, hogy nem kaphat iskoláztatási támogatást az a szülő, akinek gyereke több mint ötven órát hiányzik. A támogatás felfüggesztése másfél éve lehetséges, az előző tanévben csökkent is az iskolakerülők száma.

2010-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legtöbb iskolai hiányzás országos összehasonlításban. 2011-es pontos összesített adat még nincs. A Krónika információi szerint azonban Ózdon, ahol sok a szociálisan hátrányos helyzetű gyerek, minden tizedik iskolakerülő visszaült a padba, miután a jegyző felfüggesztette az iskoláztatási támogatás folyósítását. Azokat, akik hónapokig nem jártak iskolába, egy-két kivételtől eltekintve, nem sikerült visszaterelni az oktatási intézményekbe.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.