Magas önköltség, kevés államilag finanszírozott hely, hosszabb ideig tartó külföldi munkát tiltó hallgatói...
Magas önköltség, kevés államilag finanszírozott hely, hosszabb ideig tartó külföldi munkát tiltó hallgatói szerződések – az eduline-nak nyilatkozó középiskolások főleg emiatt választanának magyarországi helyett külföldi egyetemet, főiskolát. Csomagolni és menni azonban még akkor sem egyszerű, ha maradnak Európában, az EU által kínált előnyök dacára sokba kerül a külföldi tanulás.
A legtöbb helyen a kasszánál várnak
Írország alapvetően ingyenes képzést kínál mindenkinek – a diplomát a hazai hallgatóknak (is) szigorúan árazó Angliából, Észak-Írországból és Walesből azonban annyi hallgató érkezik az ír egyetemekre, hogy tőlük eddig is évente 1820 és 2895 font közötti összeget kértek az intézmények, sőt 2011 nyarán az is felvetődött, hogy a tandíjukat 9000 fontra emelnék.
Hasonló veszély az Írországot megcélzó magyar egyetemistákat egyelőre nem fenyegeti, EU-tagországból érkezőként bárki ingyen tanulhat. Ahogy más országokban is – a lehetőségek azonban szűkülnek, és sok helyet eleve ki kell húzni a célpontok listájáról, ha a díjmentesség a fő szempont.
Fizetni kell Svájcban (750-3000 eurót szemeszterenként), Portugáliában (950-1250 eurót évente), Hollandiában (1200-2200 eurót évente) és Spanyolországban (ahol kreditenként számláznak, minimum 9,5 eurót).
Franciaország határeset: bár tandíjat kell fizetni, az egyetemek viszonylag alacsony összeget állapítottak meg (169-229 eurót évente), Luxemburg és Izland hasonló (szemeszterenként 100, illetve 100-250 eurós) regisztrációs díjat ír elő. Németországban tartománytól függ, de általában 500 euróval kell számolni félévenként, míg Csehország cseh nyelven ingyenes oktatást biztosít, más nyelven viszont szemeszterenként minimum 1000 eurót kér.
Ahol tényleg szabad a gazda
Így is maradnak azért olyan országok, ahol tandíjmentes a felsőoktatás – Írország mellett Ausztriában, Szlovéniában, Skóciában és a skandináv államokban is. Teljes díjmentességre ugyan itt sem kell számítani, de legfeljebb csak jelképes, 30 euró körüli regisztrációs díjat kérnek, vagy hasonló összegért a diákszövetségbe való belépést írják elő, ami ráadásul különböző kedvezményeket is biztosít.
A jelentkezés feltétele az érettségi, mesterképzéshez pedig a BA-diploma – kivétel nélkül mindenhol kell az angol vagy az adott ország nyelvének ismerete. A jelentkezés módja és elbírálása országonként, sőt intézményenként változhat: a finneknél például központilag is lehet pályázni, míg a norvégoknál közvetlenül az egyetemhez kell benyújtani a papírokat.
Írországban kérhetnek a megcélzott szakhoz kapcsolódó korábbi tanulmányokat, míg a svédek a tanulmányi átlagot veszik figyelembe. Tájékozódni első körben a studyineurope.eu oldalon érdemes, amelynek saját osztályzatváltója is van.
Az igazán messze vágyóknak |
Nem elérhetetlenek az Európán kívüli egyetemek sem. Japán például jó úti cél, ott külföldi diákok ezrei tanulnak ingyen. A sikeres felvételihez több út vezet: a hallgatót javasolhatja állami finanszírozású képzésre az adott ország japán nagykövetsége vagy maga az egyetem, ahova szeretne bejutni, és még arra is van lehetőség, hogy a fizetős képzésben Japánban tanulók költségeit átvállalja az állam. Bővebb információt a http://www.studyjapan.go.jp oldalon találtok. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
