Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Diplomaadó és tandíj: mi vár az egyetemistákra itthon?

5

Akár évi másfél-kétmillió forintot is fizethetnek az állami ösztöndíjas helyekről kiszoruló egyetemisták, ha a kormány után a parlament is rábólint a felsőoktatási törvény tervezetére. Az eduline által megkérdezett közgazdász szerint a hallgatóknak még a világ legjobb egyetemein sem kell kifizetniük a képzés teljes árát, az oktatási államtitkárság terve így igazi "hungarikum" lehet.

„A világon sehol nem működik olyan állami felsőoktatási rendszer, ahol a hallgatókkal a képzés teljes költségét kifizettetik” – így kommentálta a kormány felsőoktatási terveit Semjén András közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa. A költségtérítéses képzések önköltségessé alakításáról már márciusban, a Széll Kálmán-terv bemutatása után beszélt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, a felsőoktatási tervezet kiszivárgott – többek között szerkesztőségünkhöz is eljutott – változatából az is kiderül, hogyan módosítana a kormány a fizetős szakok rendszerén.

Forrás: Horváth Szabolcs
hirdetés
hirdetés

A koncepció alapján több képzési területen csak minimális számú államilag finanszírozott hallgatói helyet hagynának meg, a többi jelentkező kizárólag önköltséges formában tanulhatna – igaz, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár néhány napja korrigált, és úgy fogalmazott, nem lesz olyan szak, ahol senki sem tanulhat ingyen. A féléves tandíj a modellszámítások szerint átlagosan 300-400 ezer forint lesz, a drágább – például az orvosi, gyógyszerészeti és idegen nyelvű gazdasági – szakokon ennél is többet kell majd fizetni.

Hungarikum lesz az önköltséges képzés

„A hallgatók többségének még a leghíresebb amerikai nonprofit magánegyetemeken – például a Harvardon – sem kell kifizetnie azt a tandíjat, amely a brosúrákban szerepel. Az intézmények tandíjbevételeik jelentős részét, 40-50 százalékát a tehetséges, de nem jó anyagi helyzetű diákok támogatására fordítják” – mondja Semjén András, aki szerint ezek az egyetemek még azoktól sem kérik az átlagos képzési költség megtérítését, akik semmilyen kedvezményt vagy támogatást sem kapnak.

A magasnak tűnő, 20-30 ezer dolláros éves tandíj az átlagos képzési költségnek általában a negyven-ötven százalékát fedezi, a többit más forrásokból, például állami, szponzori támogatásából, a volt hallgatók adományaiból és az üzleti bevételekből fedezik. A közgazdász úgy véli, a kormány javaslata azért is problémás, mert a képzés költségei és az adott szakmában dolgozók átlagfizetése közötti összefüggés gyenge, vagyis elképzelhető, hogy egy leendő fizikatanár ötször annyit kénytelen fizetni az államnak, mint egy joghallgató, aki később a pedagógusbérnél jóval magasabb fizetést visz majd haza.

Európában vesztésre áll a tandíj
Európa legtöbb országában a hallgatók ingyen tanulhatnak, ha megfelelő a tanulmányi eredményük, és állami felsőoktatási intézményt választanak. Dél-Európában csak a magánegyetemeken és -főiskolákon kell fizetni a képzésért, Írországban néhány éve törölték el a tandíjat. Így járt Ausztria is, ahol a hallgatói megmozdulások miatt szinte teljesen visszavonták a fizetési kötelezettséget, pedig ott viszonylag alacsony – kilencszáz eurós – összegről volt szó. Nagy-Britanniában az ausztrál modell módosított változatát vezették be, 2010 ősze óta tiltakoznak az egyetemisták a tandíj drasztikus emelése ellen.

„Az üzleti és jogi végzettségűek jövedelme meglehetősen jó, pedig ezek olcsó képzések, nem kell hozzájuk például laboratórium. Ehhez képest egy jó fizika-kémia szakos tanár soha nem fog jól keresni, pedig az ő képzése kifejezetten drága, ahogy a mérnököké és a többi természettudományos szakemberé is, hogy az orvosokról ne is beszéljünk” – magyarázza.

Kevesebb hallgató lesz, a költségek nem csökkennek

Semjén szerint komoly finanszírozási problémát okoz majd az egyetemeknek és főiskoláknak a hallgatói létszám drasztikus csökkenése – az ugyanis még a legoptimistább szakemberek számára is egyértelmű, hogy annyian biztosan nem fognak jelentkezni fizetős képzésre, mint ahányan eddig államilag finanszírozott formában tanultak.

Brit hallgatói tüntetés a tandíjemelés ellen 2010 telén
Brit hallgatói tüntetés a tandíjemelés ellen 2010 telén
Forrás: MTI

„Az intézmények költségei nem csökkennek, hiszen az épületeket ugyanúgy fenn kell majd tartani, de nem lesz annyi hallgató, aki viselje a költségeket” – mondja, hozzátéve, hogy az elmúlt években Európában nem sikerült nagy áttörést elérni tandíjfronton, így kétséges, hogy Magyarországon sikerülni fog-e.

Tízéves ötletet porol le Hoffmann Rózsa államtitkársága

Az államtitkárság tervei szerint a fizetős hallgatók az átalakított diákhitelrendszert vehetnék igénybe, az emelt összegű kölcsönből ők a – jelenlegi két-háromszorosára emelkedő – tandíjat fizetnék ki, a törlesztést a diploma megszerzése után kezdenék el.

A Hoffmann Rózsa által említett modell hasonlít az Ausztráliában húsz éve működő rendszerhez, amelynek bevezetését rövid ideig a Magyar Bálint által vezetett oktatási tárca is fontolgatta. „Ez volt az, amiről a Gyurcsány-kormány 2006-ban pár hónapos hezitálás után azt mondta, hogy túl sok pénzbe kerülne” – mondja Semjén András.

Az ausztrál tandíjrendszer lényege, hogy a hallgatók a képzésük költségeit csak akkor kezdik visszafizetni az államnak, ha elhelyezkednek, és a fizetésük eléri az előző évi átlagbért (a magyar tervek és az ausztrál rendszer között a lényeges különbség az, hogy itthon kereskedelmi bankok biztosítják a diákhitelt, míg Ausztráliában az állam nyújtja a hitelt, amelyet az adóhivatal regisztrál). Az, hogy pontosan hány százalékot vonnak le tőlük, attól függ, hogy mennyivel haladja meg a fizetésük az átlagbért.

„Ennek a javaslatnak itthon is az lett volna a célja, hogy az alulfinanszírozott felsőoktatásba más erőforrásokat is bevonjanak. Első lépésben azonban az államnak kell állnia az összes hallgató oktatásának költségeit, ez csak három-öt év múlva kezd megtérülni” – magyarázza. Semjén András szerint akkor sem folyik majd be a teljes összeg, mert lesznek olyan végzettek, akik nem helyezkednek el, vagy a fizetésük nem lesz elég magas.

Szabó Fruzsina
eduline

Hozzászólások (5)

okoska

qwert-nek igaza van, én is eladom a lakásom, hogy a három gyerekemet taníttassam. Igaz, hajléktalanok leszünk, de ez senkit sem érdekel.
Gyurcsány szavai itt csengenek a fülembe: "el lehet innen menni". Aki tud, annak el is kell.
Szép napot mindenkinek.

Think!

Írassunk már OVval és barátaival egy BME 0. MatekZH-t. Csak középiskolás anyag, ha meg tudja írni elégségesre akkor játszhat a számokkal, de nagy összeget mernék rátenni, hogy bukna, Mechanikáról nem is beszélve. Iratkozzon be a köcsögjogászbölcsész valami értelmes szakra, ahol a világ működését kell megérteni, ha nem basszák ki első félév végén akkor megérdemli, hogy dirigáljon itt nekünk....

Erika444

Jól működő és finanszírozható oktatási rendszerre van szükség, ami biztosítja a diákoknak az értékek továbbadását és biztos jövőt tudnak maguknak építeni itthon is. www.dkkp.hu

allegro

Mo-n egyetlen pályakezdőnek sincs akkora fizetése, hogy félévente 300-400 ezer Ft-ot tanulmányaira fordíthasson, sőt a legtöbb embernek sem! Ebből senki nem tud tanulmányokra költeni semennyit sem! Vegyük hozzá az élethosszig tanulás ideáját:apa,anya,gyerek, mind tanuljon fejenként ennyiért! Vegyél csak fel hitelt, h rád mondják hülye voltál. Családalapításnak annyi.Vagy tanulás helyett szaporodj!

Ervin 777

Végre már egy értelmes ember, aki szintén a felsőoktatás területén mozog.
Interjú Gyulai Csaba Sándorral:

http://dkkp.hu/2011/09/gyulai-csaba-sandor-%e2%80%9eparadigmavaltast-szeretnenk%e2%80%a6%e2%80%9d-interju-a-dkkp-elnokevel/

Új hozzászólás



hirdetés

Idén érettségizel?

Iratkozz fel ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI HÍRLEVELÜNKRE!

Iratkozz fel e-mail címeddel

vagy

Csatlakozz Facebookkal:

Szeretnék az eduline.hu-tól kereskedelmi célú tájékoztatókat kapni.

Már feliratkoztam »
Bezárás

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X