Összesen 4697 felvételiző nyert felvételt a 2026 februárjában induló felsőoktatási képzésekre – derül ki a Felvi adataiból. A bejutott hallgatók túlnyomó többsége állami ösztöndíjas mesterképzésen kezdi meg tanulmányait a tavaszi félévben.
A keresztféléves felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmények elsősorban mesterképzéseket hirdettek meg. Ennek megfelelően a felvettek körében is a mesterszakosok vannak túlsúlyban: összesen 3839 újonnan felvett hallgatóval. Alap-, osztatlan vagy felsőoktatási szakképzésen pedig 858 hallgató kezdi meg tanulmányait – írja a Felvi.
A mesterszakok közül a vezetés és szervezés bizonyult a legnépszerűbbnek, ahová 296 jelentkezőt vettek fel. Ezt követi a villamosmérnöki szak 254 fővel, majd a mérnökinformatikus-képzés 240 új hallgatóval. A legkeresettebb mesterszakok toplistáján szerepel még a gépészmérnöki (212 fő), a pénzügy (205 fő) és a marketing (170 fő) is.
A tíz legnépszerűbb mesterszak a felvettek száma alapján:
vezetés és szervezés – 296 fő
villamosmérnöki – 254 fő
mérnökinformatikus – 240 fő
gépészmérnöki – 212 fő
pénzügy – 205 fő
marketing – 170 fő
műszaki menedzser – 128 fő
számvitel – 117 fő
mechatronikai mérnöki – 103 fő
vegyészmérnöki – 87 fő
Intézményi bontásban a legtöbb hallgatót, összesen 974 főt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME) vették fel. A második helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) áll 578 új hallgatóval, míg a harmadik legtöbb felvett diákot a Debreceni Egyetem tudhatja magáénak 397 fővel.
Január 27-én kihirdették a 2026-os keresztféléves felvételi ponthatárokat. Mivel a legtöbb egyetem csak mesterszakot indít februárban, ezért összegyűjtöttük, milyen ponthatárokat húztak a felsőoktatási intézmények az öt legnépszerűbb mesterképzésen.
Az alapképzések közül a gazdálkodás és menedzsment szak bizonyult a legnépszerűbbnek: erre a képzésre 200 felvételiző jutott be a keresztféléves eljárás során.
Bár az előzetes adatok szerint a nyolcadikosok átlageredményei némileg jobbak lettek a központi írásbelin, mint az előző két évben, a javulás mértéke mindössze néhány tizedesjegyben mérhető. Megnéztük, hogyan alakultak a felvételi eredményei az elmúlt tíz évben a nyolcadikos diákok körében.
Jelentős eredményt ért el a Pedagógusok Szakszervezetének helyi közössége a Mezőkövesdi Tankerületi Központnál: a munkába járás költségtérítését a jogszabályban meghatározott minimumról a maximum összegre emelték. A változás több tucat, kistelepülésekről ingázó pedagógus számára jelent kézzelfogható segítséget.
A 2026-os központi írásbeli hivatalos eredményei szerint a diákok mintegy 8 százaléka szerzett legalább 80 pontot.
Már a konyhai kisegítő is talált üvegszilánkot az ételben, mégis kiszállították a 642 adag ételt az óvodákba, iskolákba, bölcsődékbe. A vádlottak pénzbírságot kaptak, de továbbra is dolgozhatnak.
Két tatai középiskolában is meglehetősen rossz körülmények között tanulnak a diákok. A felújításra érkezett források ellenére sem született érdemi, átfogó megoldás a két intézmény korszerűsítésére az önkormányzat munkáját segítő bizottsági tag szerint.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Azonnali és érdemi béremelést követelve elnökségi petíciót adott át a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Hankó Balázs kulturális miniszternek címezve. Az érdekképviselet szerint a könyvtári, levéltári, múzeumi és közművelődési dolgozók jövedelmi helyzete tarthatatlanná vált.
Magukat kellett megsebezniük egy rituálén, vagy meztelenül kellett sétálniuk az osztályteremben - többek között ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett végrehajtaniuk azoknak a tanulóknak, akik beléptek a nagybányai történelemtanár hagyományőrző lovagrendjébe.
