Összesen 4697 felvételiző nyert felvételt a 2026 februárjában induló felsőoktatási képzésekre – derül ki a Felvi adataiból. A bejutott hallgatók túlnyomó többsége állami ösztöndíjas mesterképzésen kezdi meg tanulmányait a tavaszi félévben.
A keresztféléves felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmények elsősorban mesterképzéseket hirdettek meg. Ennek megfelelően a felvettek körében is a mesterszakosok vannak túlsúlyban: összesen 3839 újonnan felvett hallgatóval. Alap-, osztatlan vagy felsőoktatási szakképzésen pedig 858 hallgató kezdi meg tanulmányait – írja a Felvi.
A mesterszakok közül a vezetés és szervezés bizonyult a legnépszerűbbnek, ahová 296 jelentkezőt vettek fel. Ezt követi a villamosmérnöki szak 254 fővel, majd a mérnökinformatikus-képzés 240 új hallgatóval. A legkeresettebb mesterszakok toplistáján szerepel még a gépészmérnöki (212 fő), a pénzügy (205 fő) és a marketing (170 fő) is.
A tíz legnépszerűbb mesterszak a felvettek száma alapján:
vezetés és szervezés – 296 fő
villamosmérnöki – 254 fő
mérnökinformatikus – 240 fő
gépészmérnöki – 212 fő
pénzügy – 205 fő
marketing – 170 fő
műszaki menedzser – 128 fő
számvitel – 117 fő
mechatronikai mérnöki – 103 fő
vegyészmérnöki – 87 fő
Intézményi bontásban a legtöbb hallgatót, összesen 974 főt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME) vették fel. A második helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) áll 578 új hallgatóval, míg a harmadik legtöbb felvett diákot a Debreceni Egyetem tudhatja magáénak 397 fővel.
Január 27-én kihirdették a 2026-os keresztféléves felvételi ponthatárokat. Mivel a legtöbb egyetem csak mesterszakot indít februárban, ezért összegyűjtöttük, milyen ponthatárokat húztak a felsőoktatási intézmények az öt legnépszerűbb mesterképzésen.
Az alapképzések közül a gazdálkodás és menedzsment szak bizonyult a legnépszerűbbnek: erre a képzésre 200 felvételiző jutott be a keresztféléves eljárás során.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
