Összesen 4697 felvételiző nyert felvételt a 2026 februárjában induló felsőoktatási képzésekre – derül ki a Felvi adataiból. A bejutott hallgatók túlnyomó többsége állami ösztöndíjas mesterképzésen kezdi meg tanulmányait a tavaszi félévben.
A keresztféléves felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmények elsősorban mesterképzéseket hirdettek meg. Ennek megfelelően a felvettek körében is a mesterszakosok vannak túlsúlyban: összesen 3839 újonnan felvett hallgatóval. Alap-, osztatlan vagy felsőoktatási szakképzésen pedig 858 hallgató kezdi meg tanulmányait – írja a Felvi.
A mesterszakok közül a vezetés és szervezés bizonyult a legnépszerűbbnek, ahová 296 jelentkezőt vettek fel. Ezt követi a villamosmérnöki szak 254 fővel, majd a mérnökinformatikus-képzés 240 új hallgatóval. A legkeresettebb mesterszakok toplistáján szerepel még a gépészmérnöki (212 fő), a pénzügy (205 fő) és a marketing (170 fő) is.
A tíz legnépszerűbb mesterszak a felvettek száma alapján:
Intézményi bontásban a legtöbb hallgatót, összesen 974 főt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME) vették fel. A második helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) áll 578 új hallgatóval, míg a harmadik legtöbb felvett diákot a Debreceni Egyetem tudhatja magáénak 397 fővel.
Január 27-én kihirdették a 2026-os keresztféléves felvételi ponthatárokat. Mivel a legtöbb egyetem csak mesterszakot indít februárban, ezért összegyűjtöttük, milyen ponthatárokat húztak a felsőoktatási intézmények az öt legnépszerűbb mesterképzésen.
Az alapképzések közül a gazdálkodás és menedzsment szak bizonyult a legnépszerűbbnek: erre a képzésre 200 felvételiző jutott be a keresztféléves eljárás során.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
