A vezetés és szervezés mesterszak volt a legnépszerűbb a keresztféléves felvételin

Összesen 4697 felvételiző nyert felvételt a 2026 februárjában induló felsőoktatási képzésekre – derül ki a Felvi adataiból. A bejutott hallgatók túlnyomó többsége állami ösztöndíjas mesterképzésen kezdi meg tanulmányait a tavaszi félévben.

A keresztféléves felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmények elsősorban mesterképzéseket hirdettek meg. Ennek megfelelően a felvettek körében is a mesterszakosok vannak túlsúlyban: összesen 3839 újonnan felvett hallgatóval. Alap-, osztatlan vagy felsőoktatási szakképzésen pedig 858 hallgató kezdi meg tanulmányait – írja a Felvi.

A mesterszakok közül a vezetés és szervezés bizonyult a legnépszerűbbnek, ahová 296 jelentkezőt vettek fel. Ezt követi a villamosmérnöki szak 254 fővel, majd a mérnökinformatikus-képzés 240 új hallgatóval. A legkeresettebb mesterszakok toplistáján szerepel még a gépészmérnöki (212 fő), a pénzügy (205 fő) és a marketing (170 fő) is.

A tíz legnépszerűbb mesterszak a felvettek száma alapján:

  • vezetés és szervezés – 296 fő

  • villamosmérnöki – 254 fő

  • mérnökinformatikus – 240 fő

  • gépészmérnöki – 212 fő

  • pénzügy – 205 fő

  • marketing – 170 fő

  • műszaki menedzser – 128 fő

  • számvitel – 117 fő

  • mechatronikai mérnöki – 103 fő

  • vegyészmérnöki – 87 fő

Intézményi bontásban a legtöbb hallgatót, összesen 974 főt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME) vették fel. A második helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) áll 578 új hallgatóval, míg a harmadik legtöbb felvett diákot a Debreceni Egyetem tudhatja magáénak 397 fővel.

Az alapképzések közül a gazdálkodás és menedzsment szak bizonyult a legnépszerűbbnek: erre a képzésre 200 felvételiző jutott be a keresztféléves eljárás során.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.