Keresztféléves felvételi 2026: kijöttek a ponthatárok
Mutatjuk, hol tudjátok megnézni a pontokat.
Január 27-én kihirdették a 2026-os keresztféléves felvételi ponthatárokat. Mivel a legtöbb egyetem csak mesterszakot indít februárban, ezért összegyűjtöttük, milyen ponthatárokat húztak a felsőoktatási intézmények az öt legnépszerűbb mesterképzésen.
A 2026-os keresztféléves felvételin ezekre a mesterképzésekre jelentkeztek a legtöbben (az elsőhelyes jelentkezők száma alapján):
pénzügy: 620
vezetés és szervezés: 465
villamosmérnöki: 313
mérnökinformatikus: 297
marketing: 272
A ponthatárok pedig a következők (nappali munkarendű, állami ösztöndíjas szakoknál):
Pénzügy
BME-GTK: 94 pont (angol nyelven)
DE-GTK: 84 pont
ELTE-GTK: 73 pont
PTE-KTK: 82 pont
SZTE-GTK: 88 pont
Vezetés és szervezés
ANNYE: 89 pont (német nyelven)
BME-GTK: 87 pont
DE-GTK: 78 pont
ELTE-GTK: 72 pont
METU-ÜKT: 78 pont (angol nyelven)
PE-GTK: 80 pont (angol nyelven)
PTE-KTK: 73 pont
SZE-GK: 82 pont
Villamosmérnöki
BME-VIK: 78 pont
ME-GÉIK: 82 pont
OE-KVK: 84 pont
SZE-IVK:82 (angol nyelven)
Mérnökinformatikus
BME-VIK: 75 pont
DE-IK: 52 pont
ME-GÉIK: 84 pont
OE-AMK: 84 pont
OE-NIK: 87 pont (angol nyelven)
PE-MIK: 86 (angol nyelven)
PPKE-ITK: 72 pont (angol nyelven)
SZTE-TTIK: 80 pont
Marketing
BGE-MÜKK: 79 pont (angol nyelven)
DE-GTK: 84 pont
ELTE-GTK: 71 pont
ME-GTK: 76 pont
METU-ÜKT: 85 pont (angol nyelv)
PTE-KTK: 88 pont
SZE-GK: 80 pont
SZTE-GTK: 89 pont
Mivel mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, ezért a jelentkezők arra az elsőnek megjelölt szakra fognak bejutni, amelynél a pontszámuk eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt.
Előfordulhat olyan is, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában vagy egyéb okok (például az oktatáshoz szükséges, a felvétel alapvető feltételeit teljesítő minimális létszámnál kevesebb jelentkező) miatt egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul új évfolyam.
Mi jön a ponthatárok után?
A besorolási határozatnak – amely tartalmazza, hogy a jelentkező mely képzésen kezdheti meg tanulmányait 2026 februárjában – legkésőbb február 4-ig kell elérhetővé válnia az E-felvételi Hivatalos iratok menüpontjában. Erről minden felvételizőt e-mailben is értesítenek.
Mutatjuk, hol tudjátok megnézni a pontokat.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.