Keresztféléves felvételi 2026: ilyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb mesterképzéseken

Január 27-én kihirdették a 2026-os keresztféléves felvételi ponthatárokat. Mivel a legtöbb egyetem csak mesterszakot indít februárban, ezért összegyűjtöttük, milyen ponthatárokat húztak a felsőoktatási intézmények az öt legnépszerűbb mesterképzésen.

A 2026-os keresztféléves felvételin ezekre a mesterképzésekre jelentkeztek a legtöbben (az elsőhelyes jelentkezők száma alapján):

  1. pénzügy: 620

  2. vezetés és szervezés: 465

  3. villamosmérnöki: 313

  4. mérnökinformatikus: 297

  5. marketing: 272

A ponthatárok pedig a következők (nappali munkarendű, állami ösztöndíjas szakoknál):

Pénzügy

  • BME-GTK: 94 pont (angol nyelven)

  • DE-GTK: 84 pont

  • ELTE-GTK: 73 pont

  • PTE-KTK: 82 pont

  • SZTE-GTK: 88 pont

Vezetés és szervezés

  • ANNYE: 89 pont (német nyelven)

  • BME-GTK: 87 pont

  • DE-GTK: 78 pont

  • ELTE-GTK: 72 pont

  • METU-ÜKT: 78 pont (angol nyelven)

  • PE-GTK: 80 pont (angol nyelven)

  • PTE-KTK: 73 pont

  • SZE-GK: 82 pont

Villamosmérnöki

  • BME-VIK: 78 pont

  • ME-GÉIK: 82 pont

  • OE-KVK: 84 pont

  • SZE-IVK:82 (angol nyelven)

Mérnökinformatikus

  • BME-VIK: 75 pont

  • DE-IK: 52 pont

  • ME-GÉIK: 84 pont

  • OE-AMK: 84 pont

  • OE-NIK: 87 pont (angol nyelven)

  • PE-MIK: 86 (angol nyelven)

  • PPKE-ITK: 72 pont (angol nyelven)

  • SZTE-TTIK: 80 pont

Marketing

  • BGE-MÜKK: 79 pont (angol nyelven)

  • DE-GTK: 84 pont

  • ELTE-GTK: 71 pont

  • ME-GTK: 76 pont

  • METU-ÜKT: 85 pont (angol nyelv)

  • PTE-KTK: 88 pont

  • SZE-GK: 80 pont

  • SZTE-GTK: 89 pont

Mivel mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, ezért a jelentkezők arra az elsőnek megjelölt szakra fognak bejutni, amelynél a pontszámuk eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt.

Előfordulhat olyan is, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában vagy egyéb okok (például az oktatáshoz szükséges, a felvétel alapvető feltételeit teljesítő minimális létszámnál kevesebb jelentkező) miatt egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul új évfolyam.

Mi jön a ponthatárok után?

A besorolási határozatnak – amely tartalmazza, hogy a jelentkező mely képzésen kezdheti meg tanulmányait 2026 februárjában – legkésőbb február 4-ig kell elérhetővé válnia az E-felvételi Hivatalos iratok menüpontjában. Erről minden felvételizőt e-mailben is értesítenek.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.