Aktivizálja az emlékezőképességet a koffein: legalább egy napig segíti az emlékek megőrzését egy amerikai tanulmány...
Aktivizálja az emlékezőképességet a koffein: legalább egy napig segíti az emlékek megőrzését egy amerikai tanulmány szerint. Eddig kevés bizonyíték volt arra, hogy a koffeinnek pozitív hatása van az emlékezetre. Az amerikai John Hopkins Egyetem kutatócsoportja egyetemisták kávéfogyasztás utáni eredményeit vizsgálta, a kutatás eredményét a Nature Neuroscience című szaklapban ismertették vasárnap.
A kutatók 73 önkéntest arra kértek, nézzék végig különböző egyszerű tárgyak - például egy kosár vagy egy szaxofon - képét. Ezután a csoport fele 200 milligramm koffeint - két csésze eszpresszónak megfelelő mennyiséget - kapott, a másik fele pedig placebót.
A koffeinszint mérésére egy, három, majd huszonnégy óra múlva nyálmintát vettek a résztvevőktől. A következő nap mindkét csoportot arra kérték, nézzenek végig újra egy képsort, és határozzák meg, mely képeket látták előző nap, melyek hasonlóak és melyek teljesen újak. A kávét fogyasztó csoport sokkal jobban teljesített a hasonló képek meghatározásában.
Michael Yassa kutató szerint a hasonló minták megkülönböztetése az agy számára lényegesen nehezebb feladat, mint az ismert és ismeretlen képek elhatárolása. Ezt pedig láthatóan segíti a koffein.
A tanulmány nagy jelentőséggel bír az agykutatás szempontjából is - véli Yassa. "A koffein összefüggésbe hozható az egészséges, hosszú élettel és akár az Alzheimer-kórral járó emlékezetvesztés ellen is védelmet nyújthat" - fejtette ki a szakértő.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
