A legtöbb 19-29 éves fél attól, hogy mindennek, amit az interneten csinál, nyoma marad, és a tárolt információk az állami szervekhez kerülnek.
Annak ellenére, hogy a 19-29 éves fiatalok jelentős többsége érdeklődik a modern technológiák iránt, egyúttal fél attól, hogy mindennek, amit az interneten csinál, nyoma marad, és a szoftverek olyan információt gyűjtenek a felhasználóról, amihez nem járult hozzá – derült ki a K&H legfrissebb reprezentatív felméréséből. 6 tárgy, amit a mai diákok már nem is ismernek: ti emlékeztek még ezekre?
A fiatalok csaknem fele attól is tart, hogy a begyűjtött információkon keresztül az állami szervek beleláthatnak a magánéletükbe.
Ennek ellenére az internetnek meghatározó szerepe van a szabadidő eltöltésében, a válaszolók 56 százaléka internetes oldalak olvasásával, 49 százaléka közösségi oldalak használatával tölti az időt. Áldatlan állapot: félanalfabétákat nevelnek a magyar iskolákban
66 százalékuk például a Facebook közösségi portált tartja a legfontosabb eszköznek a családdal, barátokkal való kapcsolattartásban, míg ugyanerre a célra az e-mailezést csak a fiatalok 47 százaléka részesíti előnyben. A kutatás rámutatott, hogy a megkérdezettek 10 százaléka élete szinte minden történéséről beszámol a közösségi oldalakon, 53 százalékuk pedig a számára igazán fontos eseményeket osztja meg. Riasztó viszont az az adat, hogy a diákok ötödét zaklatják az interneten, erről bővebben itt olvashattok.
A felmérés az online vásárlással kapcsolatos attitűdöket is vizsgálta, a válaszadók 87 százalékának már van tapasztalata az internetes vásárlásról, a többség az utánvétes fizetési módszert választja, a megkérdezettek csupán 32 százaléka fizet bankkártyával. A résztvevők 38 százaléka attól tart, hogy ellopják bankkártya vagy bankszámla adatait.
| Még több információ |
Megdöbbentő adatok: ilyen az iskolai erőszak Magyarországon Sokkoló videóval kampányolnak az internetes bántalmazás ellen |
A kutatás rámutatott arra is, hogy a banki kapcsolattal rendelkező fiatalok 54 százaléka használja az internetbankot, főleg átutalások intézésére és egyenleginformáció lekérdezésére, és mindössze 8 százalékuk kezeli befektetéseit online – olvasható a közleményben.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
