Hárman biztosan pályáznak a Miskolci Egyetem rektori posztjára, de azt nem lehet tudni, hogy a hétfői határidőig...
Hárman biztosan pályáznak a Miskolci Egyetem rektori posztjára, de azt nem lehet tudni, hogy a hétfői határidőig pontosan hány pályázat érkezett be. Palotás Árpád, a Műszaki Anyagtudományi Kar dékánja nem pályázott: így szeretné támogatni Illés Bélát, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánját - írja az Észak-Magyarország szerdai száma.
Idén ez a második pályázati kiírás: bár az első körben Illés kapta a legtöbb voksot, Balog Zoltán erőforrás-miniszter úgy döntött, új pályázatot kell kiírni. Akkor az egyetem három kari vezetője, professzora nyújtott be pályázatot, az egyetem szenátusa a pályázatok alapján Illés Bélának 21, Palotás Árpád Bencének 8, Barkai Lászlónak pedig 7 szavazatot adott.
Barkai László, az Egészségügyi Kar dékánja újra pályázott: a lapnak elmondta, hogy ezúttal arra koncentrált, hogyan lehetne az állami támogatás csökkenését más forrásokból pótolni, és ésszerűsíteni a gazdálkodást. Hozzátette ugyanakkor: ha a Miskolci Egyetem szakegyetemi besorolást kapna, akkor nem tudná elvállalni a megbízatást, mivel "az egyetemnek a régió tudás-, tudományos és kulturális központjának kell lennie a jövőben is".
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy május végén készített, a Felsőoktatási Kerekasztal által tárgyalt 18 oldalas szakértői anyag négy kategóriába - nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola és helyi, térségi főiskola - sorolja az állami felsőoktatási intézményeket. Az anyag a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Pannon Egyetem mellett a Miskolci Egyetemet is a szakegyetemek között említi. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint szakok megszüntetéséről csak a szenátus dönthet: erről itt olvashattok.
Palotás Árpád szerint a kormányzati tervek is azt erősítik, hogy műszaki rektorra van szükség. Ugyanakkor ő nem indul újra, mivel szerinte Illés Bélának, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánjának több esélye van a rektori címre. Palotás szerint a műszaki karokat fejleszteni kell, és bizonyos szakokat meg kell szüntetni, egész karok bezárását azonban nem tartaná jó lépésnek. Meg kell találni azokat a képzési területeket, amelyekre komoly gazdasági és társadalmi igény van - mondta. Illés Béla külföldön tartózkodik, így őt a lap nem tudta elérni.
Az első körben nem, most viszont pályázott a rektori posztra Torma András, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, elmondása szerint azért, mert nem szeretné, ha külső pályázót neveznének ki az egyetem élére, "aki azt sem bánja, ha az intézményt kettévágják". A kormányzati tervekről elmondta: szerinte a kormánynak nem érdeke, hogy az elmaradott észak-magyarországi régiónak ne legyen egy olyan egyeteme, amely sokféle képzést kínál.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
