Felbolydultak az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának hétköznapjai, miután elbocsátották a dékánt, akiről az egyetem etikai bizottsága kimondta: molesztált egy adminisztrátort. A hallgatók az óraközi szünetekben tárgyalják ki a helyzetet - számolt be az RTL Híradója.
"Arra ébresztett rá, hogy vezetőként különösen vigyáznom kell még az apró gesztusokra is. Mert minden elsülhet fordítva" - mondta az ELTE TÓK volt dékánja az RTL Híradónak. Mikonya György azt mondta, azért nem szeretne bővebben beszélni, mert - ahogy fogalmazott - így is elég zaklatott a helyzet a karon, és védeni szeretné az ELTE-t.
Mikonya György korábban a Magyar Nemzetnek nyilatkozott, akkor azt mondta, egy személlyel szemben követett el sérelmet, és tőle már nagyon régen bocsánatot kért.
„Az én lelkiismeretem viszonylag tiszta. Vétkes vagyok, ezt elismertem, elnézést is kértem, mással pedig nincs vétkem" - mondta, hozzátéve, a vizsgálat során rendesen leírta, hogy mi történt, de „ami mögötte beindult, ez a lincshangulat, ezt szenvedem. Látom, hogy mindenféle dolgok előkerülnek, de ezekhez nincs semmi közöm” – hangsúlyozta.
Megszólalt az ELTE TÓK elbocsátott dékánja: vétkes vagyok, ezt elismertem
Egy személlyel szemben követtem el sérelmet, és tőle már nagyon régen bocsánatot kértem - mondta a Magyar Nemzetnek Mikonya György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanító- és Óvóképző Karának napokban elbocsátott dékánja. A lapnak azt mondta, a vizsgálat során rendesen leírta, hogy mi történt, de „ami mögötte beindult, ez a lincshangulat, ezt szenvedem.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
