Minden ötödik sikeresen felvett hallgatónak fizetnie kell az egyetemi képzéséért - írta meg a Népszava a felvi.hu statisztikái alapján.

Idén az általános felvételi eljárás során összesen 94 785 fő jutott be valamelyik felsőoktatási intézménybe. Közülük több mint 74 ezren állami ösztöndíjas formában kezdhetik a szeptembert, a hallgatók egyötöde, összesen 20 301-en viszont költségtérítéses képzésen tanulhatnak. Az önköltséges hallgatók aránya legutóbb 2012-ben érte el a 20 ezer főt, az elmúlt években pedig az összes felvett diák körülbelül 18-18,5 százalékát tették ki, míg idén ez már 21,4 százalék.

A lap szerint az emelkedés összefügghet az egyetemek modellváltásával, ami 2020-ban a Budapesti Corvinus Egyetemmel indult, mára viszont néhány kivétellel az összes felsőoktatási intézmény alapítványi fenntartás alá került. A fizetős hallgatóknak ráadásul magas tandíjakat is kell fizetniük, amit ha nem tudnak saját zsebből megtenni, diákhitelt kell felvenniük - ez egy friss kutatás szerint a mentális és a fizikai egészségükre is negatív hatással lehet.

A Corvinus egyetemen például az egyik "legolcsóbb", magyar nyelvű, hat féléves politikatudományok alapképzés is félévente 420 ezer forintba kerül, a legdrágább, angol nyelvű képzések árai viszont félévente 900 ezer forint között mozognak. Ezek ráadásul általában 8 féléves képzések, így a befizetett tandíj összege az alapszakos diploma megszerzéséig 7,2 millió forintba kerül.

Bár az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nem volt modellváltás, a fizetős képzésekre felvettek száma ezen az egyetemen is nőtt. A felvettek 14,7 százalékának - összesen 1801 hallgató - kell fizetnie a diplomájért, míg ez az arány 2022-ben 11,7 százalék, 2021-ben 12,9 százalék, 2020-ban 13,7 százalék, 2019-ben pedig 15,6 százalék volt, de szintén nőtt az önköltséges hallgatók aránya Budapesti Műszaki Egyetemen is, ahol 5026 felvett hallgató közül idén 492-nek kell tandíjat fizetni.